Az nagy bunkóság, ha ez motivál az edzésre?

Az alakomat apámtól örököltem, aki magas, vékony, mint én. És a motivációm, hogy nyáron ha megyünk nyaralni, és egymás mellett fogunk sétálni, akkor én legyek az izmosabb 17 éves lány létemre. És hogy... ne jó, ez elég... furán hangzik, de az, hogy ezt az emberek is észrevegyék.

Meg sokszor még az is, hogy a korombeli fiúk átlagánál izmosabb legyek, és én legyek az első "kigyúrt" lány az osztályból. Egyébként osztályszinten a 3. legizmosabb vagyok, az első kettő fiú.

Ilyenkor olyan hülyén érzem magam, és bűntudatom vasn, hogy ilyenekre gondolok, de ez hajt edzés közben. Ez nagyon bunkó dolog? :S

Ui.: Csak úgy megjegyezném, hogy amúgy nem nézem le azokat, akik vékonyak/kövérek/nem mozognak. Csak ha esetleg valakinek ez jött volna le a szövegből. Szóval ilyenről szó sincs.