Valamit elrontottam?

Több mint húszéves az eset, melyről az érdeklődőknek számot szeretnék adni.

Egy téli éjszakán két barátommal úgy határoztunk, hogy nekivágunk, s ismerkedni fogunk.

Találtunk is két hölgyet egy szórakozóhelyen, akik rögtön beleegyeztek, hogy eljönnek hozzám, így öten útrakeltünk.

Itthon viszont nagy meglepetés ért engem, mert a két hölgy egyike se engem választott, erre azt mondtam, hogy tizenöt percre elmegyek itthonról, addig azt tesznek, amit akarnak, s ha visszatérek, utána ők szépen hazamennek.

Részint nagyon fiatal voltam (nagy önbizalom), s úgy éreztem, kisebb nálam a két fiatalember, nem egy súlycsoport, nem akartam velük vívni, részint könnyűvérű hölgyeknek éreztem a hölgyeket, akik egy szóra jöttek, s nem akartam nevetségessé válni, hogy értük harcolok, részint én azt hittem, hogy négy úriemberrel van dolgom, s a fentebbi ajánlatomra (tizenöt percre távozás) azt vártam, hogy valamelyik megszólal, hogy ugyan-ugyan, majd mi elmegyünk, mind a négyen, de nem így esett, maradtak. Vagy nem úriemberekkel volt dolgom – s itt egy egyszerű éjszakai lakásfoglalás zajlott, vagy én nem tudom, kik is az úriemberek, mindenesetre nem akartam öket kitessékelni, talán rosszul értelmeztem a vendégjogot.

Tizenöt perc múlva visszatértem, ugyanúgy üldögéltek, mint távoztamkor, az urak azt mondták, hogy nagy szerelmek zajlottak a tizenöt perc alatt, az egyik hölgy tagadta ezt.

Én nagyon tragikusan nem fogtam fel az esetet, részint volt barátnőm, igaz, nem voltam boldog vele, részint különben is elkívánkoztam ebből a városból.

Vélemények?