Miért nem akarnak velem a barátaim időt tölteni?

Tavaly lettem egyetemista, megismerkedtünk pár szaktársammal, és olyan jó néha kint lógni, sörözni velük, főleg a karantén után. De soha nem hívnak vagy kezdeményeznek programokat maguktól. Van egy barátnőm, akivel eljárunk futni, de valamiét képtelen kapcsolódni hozzám, én mindig érdeklődő vagyok, meg időt akarok vele tölteni, mondjuk meginni valamit, vagy moziba menni, de állandóan csak én hozom fel a programokat. Mintha a részéről nem lenne meg az akarat, hiába kajálnék vele szívesen, meg elmondanám a pasis dolgaimat, még egy szimpla találkozót is nehéz megbeszélni, nemhogy azt hogy jöjjön át csak úgy. Utána van egy másik barátnőm, aki magától nem keres, de ha elhívom valamerre, akkor vagy jön, vagy nem, de akkor sincs meg az az intim viszony, én hiába szeretném, ő nem olyan lelkes alkat. Van egy harmadik lány, vele pedig csak piálni járunk, megiszunk egy koktélt havonta 1x-2x, de ezen kívül soha nem keres, csak én őt, mert én meg szeretném jobban ismerni, csak hát nem akarok szánalmas lenni, úgyhogy most már várom, hogy ő keressen.

Szóval, miért van ez? Hogy engem soha nem keres senki? Amúgy normális vagyok, külsőre átlagos/szép lány, és ezért nem értem, hogy mi a baj.

Van egy olyan barátnőm is, aki soha nem hívott még fel magához, pedig már több mint egy éve ismerem, és a pasijának csak bemutatott egyszer, de többet nem tudok róla. Ha elbeszélgetünk, lelkizünk egy nagyon jót, neki nem automatikus hogy a továbbiakban is megoszt velem az infókat, mintha eltűnne egy időre.