Van okom félni?

Ne parázz rá! Legyèl olyan amilyen alapbòl vagy,

amilyennek megismert.

A többi meg kiderül.

Sok sikert!

Én sose mertem senkivel találkozni a netről, elég volt nekem ott barátkozni, de akivel neten ismerkedtem meg és a közelben lakott, előbb-utóbb spontán összefutottunk a kerületben, és megismertük egymást, és úgy örültünk egymásnak. :D sokat mélyített a barátságon, sokkal személyesebbé vált így. Azóta már mindenki házas, de van egy kedves ismerős legalább, aki átsegített anno egy-két borúsabb korszakon, és nem bánom, hogy találkoztunk.

Később ezek miatt nem is féltem, ha valakivel direkt találkoztunk, a barátságból később kapcsolat is lett. Szerintem ne aggódj, stresszes az első tali mindenkinek, mindenki izgul egy kicsit, de tök jó lesz. :)

Élőszóban is beszéltetek már (telefon, videochat) vagy csak irogattatok? Csak azért mert nekem volt már ebből jó és rossz tapasztalatom is. A jó az mai napig tart nagyon jó barátom lett, sőt volt amikor össze is akadtunk, de a távolság miatt nem működött a dolog. A rossz meg... hát én túl idealizáltam a másikat, nem olyan volt személyesen, mint amilyennek vártam, pedig beszéltünk telón, meg képeket is küldtünk. Úgy nagyon szimpatikus volt, de egyszerűen személyesen nem működött a kémia.

Amúgy szerintem ő is izgul, de nyugi csak add magadat, mint eddig.

"bár volt pár veszekedesunk, de most egész joban vagyunk... De még nem találkoztunk."

Már bocs, de ha még nem is találkoztatok egymással, akkor mégis min "sikerült" veszekedni - méghozzá többször is?

Azért kérdezem, mert a válasz azért sok mindent elmondhat a kapcsolatról...