Mit csináljak ha idegesít illetve szerintem kihasználják?

Kedves Kérdező!

Azt még azért jó lenne tudni, hogy mely korszakotokban van ez, amit tapasztalsz. Tehát mondjuk neked van már egy tanult szakmád, jövedelmed is(?) a lánynak azt írod, hogy nincs. És ha nem tanul, nem is dolgozik, akkor ki tartja el? Szülei, vagy Te?

Aztán az sem mindegy, hogy annak a társaságnak van valaki vezetője, aki instrukciókkal látja el a többieket, barátnődet, vagy csak tisztán azonos korosztályú fiatalok laza szerveződése-e. Ahol persze mindig kell lennie egy hangadónak is. Aki viszi a prímet. De ez nem pont ugyanaz a felállás, mint egy szekta.

Aztán... mióta ismeritek egymást? Mióta a barátnőd? Hol és kivel élt együtt. És most hol es kivel él? Meg Te is...

Szóval ilyen apróságoknak látszó részletekről nem ártana tudni.

Az ERŐ legyen Veled!

Köszönöm.

Nézd, ha úgy érzed, hogy érdeklődési körötök... ma már (6 év multán) ilyen mértékben elüt egymástól, s nem érzed tartósan jól magad vele... hát azt tudom mondani tapasztalatból:

1. 6 év azért elég nagy időnek számít a ti korotokban, s ezen idő alatt azért elég sokat tud változni az ember. Ő is, Te is. Ez igazából természetes.

2. Ha kettőtök változásának iránya nem mutat eléggé nagy átfedést... tehát te erre, ő meg arra változik... akkor szoktak jelentkezni ezek a kölcsönös meg-nem értési hullam-völgyek.

3. Amiről írsz, ez arra mutat rá, hogy te másképpen képzeled el őt, s a világot kettőtök számára. Es ugy tűnik egyre többet foglalkozik másokkal, mint ami számodra még elviselhető lenne.

4. Ha ezekről, érzéseidről már beszéltèl neki őszintén és ő nem tartja ezt olyan jelentőségűnek, hogy picit is változtasson hozzáállásán... ez azt jelenti, hogy nem vesz téged komolyan.

5. Azt írod: vagy megfogadja, vagy nem. De nekem úgy tűnik, hogy inkább nem. S ha te is így látod, hogy nem, akkor fennáll amit a 4. pontban írtam.

Nos, szerintem döntened kell, hogy még egy darabig (akár pár évig is) ráhagyod, úgy tegyen, ahogy neki tetszik... s mindent ráhagysz (mert Te nem vagy erőszakos), s akkor kiderül, hogy egy húron tudtok-e pendülni. Akár úgy is, hogy Te magad változtatsz magadon, s szorosabban kapcsolódsz az ő érdeklődesi köre felé... s pont afelé, ami most nálad épp kiverni szeretné a biztositékot.

Vagy, ha ez nem megy, akkor most teszel pontot a kapcsolatotok végére.

Leírásod alapján úgy tűnik, hogy ő kezd valami idilli... "mindenki szép, mindenki jó és szeressük egymást gyerekek" illuzórikus életélményre rákattanni. De ez pont az a változás, mely mint egy gépszíj, hát elkapta őt.

Elhiheted azt, hogy ezek a szólamok (amiket hangoztat) számára nem oly idegen, mint számodra. Ezért is mondom, hogy útjaitok iránya nem mutat egymás felé, hanem erősen széttartó. És ha ezt ő nem látja be, mert most éppen el van varázsolva... szerintem a Te habitusod mellett túl sokat nem tehetsz kapcsolatotok érdekében. Még próbálhatod nyomatékosabban figyelmét felhívni arra, hogy ennek sok értelmét nem látod. Sm ha azt tapasztalod, hogy lepereg róla, akkor úgy tűnik, hogy valoban nem vesz elég komolyan.

A kérdés az, hogy mindemellett te elég komolyan veszed az ő igényeit. Ha igen, akkor... hát az van, hogy önmagàt jobban szereti, mint kettőtök kapcsolatát.

Ez pedig altalaban egy kaocsolat végét szokta jelenteni.

Nem lehet a korral (6 év!) történő változásotok irányszögében akkora eltérés, ami már a masiknak fajdalmat, keserűséget, meg nem értést jelenthet. Pici eltérés még oké lenne, az még simán áthidalható... de ha (egó)falakat épít az egyik fèl, amin nincs kapu, amin a másik beléphetne hozzá... akkor el lesztek valasztva egymástól. Lélekben. Ami persze nem jelenti azt, hogy szexelni ne lehetne időnként egymással... de az a test igénye, nem a léleké. Ezért pusztán a szex időnként... nem jelent még önmagában szeretetet, se szerelmet.

Sok nő hiszi azt, pláne fiatalon, hogy ha lefekszik a fiúnak, akkor és ez által hálából majd szeretve lesz. És mindent megad számára a fiú. Amit persze el is vár, ugye. Tapasztalom, hogy sokan vannak így. Es sok fiú is boldog, mert azt hiszi, hogyha dughat a lánnyal, az már a szerelem maga. Es hálás neki. Visz virágot, fizet mozit, utat, ruhát, gyűrűt, egyebet.

De Te már tudod azt, hogy ez nem az. Ez kevés két ember boldogságához. Mert hogy ösztöncselekvés alapjában és a hormonok feszítik az embert.

Elnézést e kitérőért...

Csak azt akartam mondani, hogy 6 év elmúltával ne is várd azt el, hogy pontosan ugyanúgy gondolkodjon bárki is, mint a kezdet kezdetén. De a kesőbbiek során is változik folyamatosan az ember. Még 50 éves korában is képes, ha szerencséje van.

A kérdés az, hogy milyen mértékben es hova...

Még egyet megtehetsz: Most próbáld NEM enyhén, hanem drasztikusabban, keményen előadni aggályaidat. Ha erre besértődik és azt vágja feléd: - Hát nem ismerek rád!! - és...

- Én nem ilyennek ismertelek meg! - akkor jó. Mert ez azt jelenti: Te képes voltál változni... s ez mutat rá számára, hogy akkor most ő következik. S ha nem veszi fel a labdát... akkor hát nem tudsz mit tenni. Az ő élete, az ő döntése.

Vagy legalábbis az kéne, hogy legyen. Csak azt ne hagyd, hogy kifakadva azt replikázza feléd: - Miattad van. Te vagy a felelős mindezért. Mert nem törődsz velem eleget! -

Ugye érted, hogy mit jelente ez?

Az ERŐ legyen veled!