Hány éves vagy? Hány igaz barátod van? Őket hány ève és hogy ismerted meg?

24

Nekem van par igaz baratom, meg jo par haverom.

De az igaz baratok nagyon fontosak az eletben szerintem, mert ugy gondolom mindenkinek kell valaki akivel barmit meg tud beszelni stb.

Amugy kedves kerdezo, igen van remeny! De most ebben az idoszakban nehez sajnos

Ha gondolod valaszolhatsz uzenetben is

24 vagyok és 0 barátom van. Nincsenek barátaim. Az általánosban, meg gimnáziumban ismertem meg őket, akkor még barátoknak hittem őket, legalább 4 barátom volt.

Azóta flegmává váltak, teljesen ignoráltak engem, mert hogy új életük lett, elköltöztek. Megbántottak, találkozót mondtak le utolsó pillanatban, meg hogy nincs már hasznuk belőlem. Egy idő után már csak én kerestem őket, ők engem nem.

Szóval úgy döntöttem, nem erőltetem a dolgot, ilyen barátokért nem is kár, lehet, hogy soha nem is voltak barátok. Igaz barátság nem bomlik fel.

Azóta bizalmatlanabb vagyok emberekkel, de azért jó lenne 1-2 barát, akiben megbízhatok.

19 vagyok

Vagy egy, aki 17 éve a barátom

Egy, aki 10 éve

Egy, aki 4 éve

Egy, aki 3 éve.

Ezen kívül, most egyetemen vannak kezdődő barátságaim, illetve ezek mellett vannak nem annyira szoros, de értékes barátságaim.

19 éves vagyok, volt 3-4 nagyon jó barátnak vélt ember körülöttem, ebből az egyikkel másfelé változtunk, nem kerestem, nem keresett, nem hiányoztunk egymásnak, ez kb egyik napról a másikra lett, előtte össze voltunk nőve. Az kicsit megviselt, több mint 10 éve ismertem, az általános suliban lettünk jóban. A másikkal szintén ennyi ideje ismertük egymást, de csak azután lettünk igazán jóban, hogy elballagtunk, pár évig azt hittem hogy nagyon jó barátom, talán a legjobbnak tartottam. Nyár óta úgy érzem hogy szégyell :( nagyon rosszul esik, próbáltam vele hanyagolni a kapcsolatot de akkor hirtelen nagyon fontos lett hogy miért nem válaszolok, mi van velem stb., azóta írtam neki, mert azt gondoltam hogy csak én értettem félre, és talán tényleg jó barát.. azóta hogy visszaírtam nyugtázta és már hetek óta nem érdeklem. El van a barátnőivel, a pasijával, mindig ez volt hogy rám 2 havonta 1x volt ideje, már pedig szinte bármikor, amit megértek, ha nem akar velem lenni, más társaságát jobban élvezi, csak ha magamtól elmennék, lekopnék, akkor minek kell ez a színjáték, meg erőltetni ezt az egészet, csak azért hogy fenntartsuk a kapcsolatot?! ..

A harmadik "barátnőm"-ről pedig kiderült hogy hátba szúrt, és képmutató volt velem. Ja és még neki állt feljebb, az tetszett a legjobban.

Nincs egy igaz barátom sem, és nem is volt soha, még amikor azt hittem akkor sem. Nagyon ijesztő ezzel szembesül, és brutál rossz érzés mindenkiben csalódni, és rájönni hogy egy hazugságban éltem.

Az a kérdés, hogy mégis honnan lenne egy felnőtt embernek barátja. Amikor suliba jársz, akkor össze vagy zárva veled egykorú emberekkel, jó eséllyel lesznek barátaid. Egyetemre ha mész, már nem vagy annyira szorosan összezárva emberekkel, de azért csak-csak akad társaságod. Munkahelyen számomra már sokkal nehezebb, mivel én 30 évesen nagyon jól el vagyok az 57 éves munkatársammal például, de soha nem fogunk együtt elmenni ide-oda munkán kívül, mert ő már abban az életszakaszban jár, hogy megy unokázni munka után. Aztán ha a házasság és családalapítás is olyan dolog, hogy még kevesebb a szabadidőd, még inkább szűkül a baráti / haveri kör.

A kérdésre válaszolva egy "igaz" barátom van, akit gyerekkorom óta ismerek. Haverból, akiket innen-onnan ismerek és akikkel pár hetente / havonta beszélgetek, van nagyjából 5-6.