Előfordult már veletek olyan, hogy akivel hirtelen ért véget a barátság vagy a te vagy a másik részéről, hogy jó volna újrakezdeni, vagy folytatni ott ahol abbahagytátok?

Ahol véget ért a barátság, az általában okkal történt.

A vele/velük kapcsolatos emlékek eszembe jutnak, és szívesen emlékezek rájuk, de a bizalom az irányukba megszűnt, így értelmetlen volna újra felkeresnem őket. Egy korszak volt, lezárult. Ez nem csorbít az emlékek szépségén.

Két nagyobb barátságom ért véget, az egyikben én voltam, aki azt mondta, elég. A másikban a másik fél, bár ő próbált velem X időre rá kapcsolatba lépni, de én nem mentem bele a fentebb leírt okból.

Haveri kapcsolatoknál volt nekem inkább olyan, hogy elsodort minket az élet egymás közeléből, aztán lassan elültek az üzengetések, a találkozások meg a távolsággal nem voltak lehetségesek. Ezek viszont akkor sem voltak szorosak, épp azért történhetett meg.

3 hirtelen megszakadt barátságom volt. Az elsőt elengedtem, úgy voltam vele, hogy talán később újra keressük egymást, nem lett belőle semmi. A második alkalommal véletlenül összefutottunk, azóta sokkal jobb a barátságunk mint volt.

Harmadik alkalommal egy idő után kerestem őt, végül úgy döntöttem, hogy mégsem akarom, hogy újra jóban legyünk. Jó volt vele lógni, viszont sokkal többet adtam a barátságba mint ő, úgy éreztem, hogy most is inkább én igyekeztem volna kideríteni, hogy mi ment félre(később kiderült, hogy nagyjából mindenkit leépítette maga körül)

Nem mert ami véget ér, vagy abba marad azok okkal történnek.

Ez olyan meg halt a kutyám de tartsuk meg.

A fel melegített káposzta sose jó.

Majd lesz egy másik egy új.

9, ezt:

https://www.gyakorikerdesek.hu/emberek__baratok-baratsagok__..