Egy fiú miatt szenved 3 éve sajnaltatja magat a semmiert, elegem van belőle, nem akarok vele barátkozni nagyon elveszi az életkedvem, jogosan érzek így? 22L

Ez a lány depressziós. Nem véletlenül sír ennyit. Egy depressziós nem fogja fel, hogy amit szid az életéből az tulajdonképpen nem is olyan rossz dolog.

Az lényegtelen ebben a helyzetben, lelki téren, hogy kié volt előbb az a pasi. A lány annyira beleszeretett, hogy nem tudja elengedni és a mai napig szerelmes belé.

Lehet, hogy neked már eleged van belőle, attól még ő erről úgymond nem teljesen tehet.

A depresszió egy betegség, amiből leginkább csak szakember tudná kihúzni, ha ennyire ki van lelkileg.

Ő szó szerint belebetegedett abba a szakításba.

Ne haragudj, de azt látom, (nem hibáztatlak) hogy te nem érted meg ezt a lányt. Azért jár bulizni, azért iszik, h az alkohol könnyítsen rajta. Attól még a lelke fáj.

Te picsogásnak hiszed az egészet, miközben ő tényleg szendved. Csak nézzetek utána egy kicsit a depresszió fogalmának. Szerintem egyből jobban átlájátok majd, hogy mit miért csinál a lány.

Persze a depressziónak is sok fajtája van. Van akin nem így mutatkozik meg, van akin pontosan így.

Megértem, hogy eleged van belőle. Hiszen random emberek ezen nem is tud nagyon segíteni, csak szakemberek, főleg úgy, hogy ha valaki őszinte vele, csak vissza vonul.

Ez is azért van, mert így is annyira fáj neki minden, hogy nem is akarja a valóságot látni. Ő teljesen magába zuhant, észérvek és logika nélkül.

Ne haragudj, de látszik, hogy semmit nem értesz a pszichológiáhiz. Azért ez a “semmi baja nincs” elég erős kifejezés ahhoz képest, hogy most fejtetted ki, hogy durva kötődési problémái vannak (3 éve nem tud túllépni egy fiún, a múlton rágódik), és állandóan sír. Ha valaki huzamosabb ideig hetente többször bulizik, az is elég árulkodó, hogy felejteni akar, menekülni valamiből, hogy elterelje a figyelmét. Az emberek általában nem jókedvükből szoktak ilyen kicsapongó életet élni.

Az, hogy letiltott téged, majd egy hónap múlva vissza, és utána bombázni kezdett téged a lelki bajaival, szintén azt bizonyítja, hogy komoly kötődési és egyéb pszichés problémái vannak.

A szüleit nyilván nem ismerem, nem tudjuk megítélni, mi van velük. De az, hogy főtt ételt készítenek neki, nem egyenlő azzal, hogy hibátlanok. Kezdjük ott, hogy ha tényleg foglalkoznának vele, már rég elvitték volna pszichológushoz.

Te barátként azt teheted, hogy elküldöd terápiára - ha nem megy el, akkor jogosan dönthetsz úgy, hogy nem barátkozol vele többet (hiszen nem vagy köteles hallgatni senki bajait), viszont az egész sztoriban attól még nem te leszel a “jogosan cselekvő” fél. Az élet nem ilyen fekete-fehér, ne tőlünk várd az engedélyt arra, hogy otthagyd szegény lányt.

Az utolsó válaszolóval értek egyet.

Tuti hogy valami nincs rendben a barátnődnél, normális lelkületű ember ahogy te fogalmazol nem "élvezi a panaszkodást". Az, hogy a szülei pénzelik, mindig étel van az asztalon, nem jelenti, hogy boldog és szeretetteljes élete van. Lehet a szülei elhanyagolják, nem beszélgetnek vele, nem foglalkoznak vele, talán nem is tudnak a szenvedéséről.

Egy depressziós emberen sok esetben nem látod hogy depressziós, mosolyog, nevetgél, bulizik, menekül valamibe, próbál úgy tenni mintha minden rendben lenne, hogy kicsit megnyugtassa magát.

Kötődési és akár egyéb más mentális problémái is lehetnek ha ilyen szinten ragaszkodik egy régóta nem létező kapcsolathoz, ilyen régóta szenved miatta. Bizonyára túlérzékeny is, csapongó az érzelmi világa, ezért is van hogy hol letilt, hol felold.

Nem egészséges, segítségre lenne szüksége.

Abban megértem a kérdezőt, hogy fárasztó és lehúzó lehet egy ilyen ember társasága, de megérthetné, hogy beteg a "barátnője", és nem viccből csinálja amit csinál. Nem kötelessége a barátja lenni ha fárasztja, idegesíti, ami persze érthető, de a lány nem tehet arról hogy nem egészséges, így egészséges emberi kapcsolata sem igazán lehet. Segítségre van szüksége hogy megtanuljon normális életet élni.

Annyit tehetsz, hogy elmondod neki, hogy úgy vetted észre, hogy segítségre lenne szüksége, és a saját érdekében kérje pszichológus segítségét, mert ez már nem normális, amit csinál. Ezzel szembesíted, nem számít, hogy ettől megharagszik. Valójában azért sértődik meg, mert tudja hogy igazad van, csak nem meri elfogadni. Az nem is a te dolgod, az övé. Te csak mondd el amit látsz rajta, nyíltan és őszintén, elmondhatod azt is, hogy nyűgnek érzed ezt, és a saját érdekében változtasson. Ha elgondolkodik, akkor szuper, ha nem, nem kell tovább vele törődnöd. Lehet elgondolkodtatja és elindítja őt a változásbfelé a barátságotok elvesztése. Hiszen már nem lenne kinek panaszkodni, csak magára számíthatna. Egyedül, magányosan, mindent elvesztve jön rá az ember sokmindenre.

De szerintem ne legyél vele szemét, elhiszem, hogy idegesít és már nem kívánod a társaságát, de szépen és finoman, de őszintén kimondva a dolgokat válj el tőle, ha úgy alakul.