Csak én érzem hogy a középiskolai barátok szinte mind-mind kikoptak?

Nekem sincs már egy sem a képben. Sőt, még az előző egyetemi képzésemről sincsenek, pedig nagyon aranycsapat voltunk.

Van 2 barátom, aki 3-5 éve megvan már, a többiek kb cserélődnek

Senkivel sem tartom középiskolából (2018-ban érettségiztem). Kettő nagyon közeli barátom van, velük is osztálytársak voltunk, de őket még régebbről ismerem, szóval őket nem számolnám ide. Nekünk is kialakult egy kb. 10 fős társaságunk utolsó évre, de érettségi után mindenki szétszóródott. Fejér megyében jártunk gimibe, ketten jöttünk Szegedre, mentek Pestre, Kecskemétre, Győrbe, maradtak ott is a városban. Én próbáltam valami találkozót szervezni még az első ősszel, dehát mindenki dolgozott, tanult, ennyi városban voltunk, lehetetlen volt. Én megpróbáltam. Közösségi médián néhányukat követem, én nem haragszom rájuk, mert nem volt összeveszés, ha utcán összefutunk, akkor elbeszélgetünk.

Ezzel ellentétben nővérem a középiskolai barátnőivel a mai napig nagyon jóban van, pedig 2016-ban érettségiztek, és nővérem kivételével mindenki Pestre ment, most mindenki tanul és/vagy dolgozik, de továbbra is évente többször találkoznak, folyamatosan kapcsolatban vannak, idén pl. ők voltak az egyik lány koszorúslányai az esküvőjén.

Tanulmányaim alatt 5 különböző osztályom volt, 1 db emberrel tartom a kapcsolatot onnan, ő még általánosban lett a barátnőm.

A másik barátnőm oviból maradt velem

Középiskolában 2 szoros barátságom alakult ki, ők a mai napig a barátaim, 20+ éve már. Mindenki mással akivel jóban voltam akkoriban teljesen megszakadt a kapcsolat a ballagást követő 1-2 évben. Szerintem teljesen normális, ha életszakaszonként a legtöbb ismerős lemorzsolódik.

Az iskolában nem válogathattam meg, kivel vagyok egy légtérben évekig, ha felnőttként találkozom a volt osztálytársaim nbagy részével akkor a 2. beszélgetésig se jutunk el. De nincs is jelentőségük a hátralévő életedre, hidd el, 10 év és felének a nevére se fogsz emlékezni.

Hát.. átérzem. 6-7 nagyon közeli barátot szereztem gimi alatt (akik végig is kísérték a gimis éveket), de így, 3 évvel ballagás után, már csak egyikük része az életemnek. Volt, akivel nálam is gyerekes mód szakadt meg a kapcsolat, volt, aki egyszer csak nem írt már többet vissza. A többiekkel viszont fokozatosan kopott ki, halt el az egész. De bántott, főleg, hogy látszólag csak én próbálkoztam, aztán már én sem, mert nekem lett kínos az egész. Egyiküknél esett különösen rosszul, mert a végére sorra mondta le a találkozókat, és rendre az utolsó pillanatban..

Azzal az egy baráttal, aki maradt gimiből, pedig csak neten tartjuk a kapcsolatot, hetente párszor írunk egymásnak, afféle "végtelenített beszélgetéssel".

Most gyorsan megszámoltam, és picivel több, mint az osztály felével követjük egymást kölcsönösen Instagramon, FB-n mindenki ismerősöm, de senki nem ír rám, és amúgy én sem rájuk. De párszor összefutottam az utcán véletlenül 1-2 osztálytárssal, akkor azért nagyon jókat beszélgettünk, és úgy tűnt, ők is őszintén örültek nekem.