Hölgyek? Ti mi alapján választotok, illetve engedtek közel magatokhoz férfit akivel nagyon jó barátságban lettetek, vagytok? Egy picit fontos a külső? Valami kis vonzalom kell hogy legyen?

Baráti alapon csak azt aki szimpatikus. Nincsenek parázs viták, nincs ertetlenség, harmonia van sikeres egyuttműködés.

A cégnél speciel nagyon birom az infósunkat holott kövér meg minden nincs kemia pasiként nem kéne, de irto laza jófej vele közvetlenebb is bőven a viszonyom mint a merev kollegákkal.

Semmilyen alapon. Nem barátkozom férfiakkal. Szimpátia lehet, beszélgetni is lehet, de egy ponton túl nem megyünk, és kész.

Pont az ilyen kérdések miatt.

Ha szimpatikus, kedves, sok a közös téma, sok mindenről tudunk beszélgetni. Nekem van férfi barátom. Még iskolás korunkban ismertük meg egymást, és soha egyikünk sem akart mást a másiktól.

A külső annyira fontos, mint mindenkinél számomra, legyen ápolt, ne legyen igénytelen, büdös, stb. De nem valami piperkőcre gondolok. Tényleg csak a normális ápoltság.

Baráti alapon azokat engedem közel (függetlenül attól, hogy nő vagy férfi), aki szimpatikus. Akivel jól érzem magam, akivel jókat tudok beszélgetni, akivel van legalább egy-két közös érdeklődésünk.

A külső kapcsán csak annyi a fontos, hogy legyen igényes magára.

Attól függ, hogy mi a célja.

Ha barátkozni akarok (és mondjuk van is kapcsolatom), akkor elsődleges szempont, hogy ne akarja a párom kifúrni, ne viselkedjen úgy, ami a kapcsolatomra rossz hatással van, hanem tényleg ahhoz tartsa magát, hogy mi barátok vagyunk és hallani sem akarok arról, hogy elkezd nyomulni meg szidni a párom vagy szándékosan olyan programokat szervezni, ami azért erősen problémás egy kapcsolatban (ottalvós buli kettesben például). Ha ettől eltekintek, akkor inkább az intellektus a döntő, akivel szoros a kapcsolatom, azzal nagyon fontos, hogy kb egy szinten legyünk szellemileg, különben kifejezetten megerőltető fenntartani a kapcsolatot. Legyen jó beszélgetőpartner, hozzon fel érdekes témákat, legyenek önálló gondolatai, érezzem úgy, hogy valami újat hoz be az életembe, ami izgalmas és engem is leköt szellemileg, inspiráló, nem pedig fárasztó. Szintén fontos szempont a lelki kiegyensúlyozottság, engem nem igazán lehet érzelmileg zsarolni és a drámát sem szeretem, ha valaki nem tud konstruktívan vitatkozni vagy megbeszélni egy problémát, ignorálni fogom, mert máshoz nincs türelmem.

A párkapcsolat/vonzalom már egy összetettebb dolog, ott nagyon sokmindennek kell passzolnia. Külsőnek, hosszútávú terveknek, életvitelnek. Sok barátom van, akivel kinyírnánk egymást, ha együtt kellene laknunk, a közös nyaralásainkon a vége felé már érzem magamon, hogy jó-jó, de azért kezd sok lenni az illető. Nyilván, a párommal kapcsolatban nem érzem ezt és ez egy nagyon fontos szempont.