Csak én érzem úgy, hogy manapság nehéz klasszikus értelemben párt találni?

Elöljáróban egy észrevétel:

Úgyvettem észre, akik 17-21 év között kezdtek egy évekig kitartó kapcsolatot, azoknál az egyik fél pár év után mind menekülne, mert túl korai volt.

Másik:

2000+ év megszokását nehéz levetkőzni, főleg ha súlyosbítjuk a nagyvárosiasodással. Nem véletlen hogy annyira népszerűek az internyetes társkeresők, rapidrandi-rendezvények, hasonlók. Kevés a lehetőség a (személyes) találkozásra, főleg ebben az országban.

Mondjuk lányoknak könnyebb... De lássuk be: ha valamilyen platformon nem érintkezel másokkal, akkor ugyan hogy teremthetnél kapcsolatot?

Kedves kérdező 23 éves lány vagy... Ennél könnyebben soha a büdös életben nem fogsz már párt találni mint most. Feltételezem esetedben is az a szituáció, hogy semmit sem teszel azért, hogy legyen kapcsolatod, csak várod a szőke herceget fehér lovon. Hihetetlenül el vannak kényelmesedve a mai nők párválasztás terén.

Egyébként nem nehéz, csak te vagy béna.

Mondom, azért vannak szervezett randi-rendezvények és az internet, hogy ha az életben nem megy könnyen ismerkedni (mert nem jársz el minden nap mocsokrészegre inni magad mondjuk), akkor célzottan tehess az ügyben.

Igen, ilyenkor "egyszerre több vasat tartasz a tűzben" kénytelen-kelletlen egy ideig, de hát ilyen a mai világ.

Tökre megértelek, nekem is ugyanez a problémám, és én is nehezen szántam rá magam a "modern" lehetőségekre, de nem jó egyedül.

"Egyáltalán nem az a típusú nő vagyok aki a kis hercegét várja és aki ne lenne kompromisszumképes hiszen szerintem enélkül nem lehet fenntartani egy tartós párkapcsolatot."

Jó akkor a következő a kérdésem, mit teszel azért, hogy párod legyen? Ismerkedni bárhol lehet, tehát a néha elmegyek buliba dolog nem válasz. Konkrét lépésre vagyok kíváncsi.

"Igazából majdnem azt akartam írni, hogy kérlek világosíts fel , hogy te hogyan szeded be a csajaidat, de a válaszodból ítélve te olyan körökben mozoghatsz ahol az intelligencia szó egy nevetséges fogalom."

Én olyan körökben mozgok ahol az intelligencia 130-nál kezdődik, és vagy már ott van a Dr. a neved előtt, vagy pár éven belül ott lesz.

Egyébként bocsi a nyers stílusért de ki nem állhatom, amikor lányok panaszkodnak azon, hogy nem találnak párt, amikor látom magam körül, hogy egy csomó normális, magányos férfi van, csak egyrészt a drága hölgyek nagyon válogatnak, másrészről, abszolút semmit nem tesznek azért, hogy kapcsolatuk legyen. Néha talán elmennek egy buliba, aztán várják, hogy a sültgalamb a szájukba repüljön, és mindent a férfi intézzen. Igenis egy párkapcsolat kialakításáért mind a két félnek tennie kell.

Ez annyira jellemző, ha egy férfi nem talál párt akkor jajj szegényke mert a gonosz nők csak válogatnak mint ahogy előttem is leírták. Ha egy nő nem talál párt az meg ássa el magát mert lúzer...remek. Minek kell így általánosítani? Meg leírni valakit teljesen ismeretlenül? Aki nem egy akármilyen utolsó tapló mellett akar megállapodni, annak talán nem jó akárki. A netes ismerkedésről meg annyit, hogy sokszor olyan stílusban írnak rá nőkre hogy majd hogy nem azt nem kérdezik "mennyi?" mintha valami húspiacon lennének. Jah dehát ez normális, mert ők férfiak, ők megtehetik. Ha meg ez nekünk nem pálya akkor fogjuk be.

Kedves 5. válaszoló te meg rohadtul öntelt vagy. Ha neked ennyire tökéletes az életed akkor örüljél magadnak, de rúgj bele másba, ha már segíteni nem tudsz rajta. Empátia?? ismerős szó ha már a Dr is ott virít hmmm??