Olyan van, hogy valaki véletlenül megsérti a másikat?

Persze hogy van :P

Miazhogy!

Nekem volt. A régi tesitanárunk székely volt és a T betűt ejtette nagyon erősen. Ezzel nem lett volna baj, de azért ez mégiscsak fura volt nekünk. Az én anyám nevében két T is van és az egyik haverom mondogatta, hogy "Na, na hogy hívják az anyádat?" És mondta a nevét, úgy, hogy megnyomta a T-t. Ez idegesített. Kértem, hogy hagyja abba, már rég a fejemben volt az az alternatív visszavágási lehetőség, hogy "De legalább él."-Mer' az ő anyja nemrég halt meg. De mondom ez mégis csak durva. Aztán egyre jobban kértem, hogy hagyja abba, mert kicsúszik dühömben, ami persze meg is történt. Nem vagyok egy meghunyászkodó valaki, de bocsánatot kértem, és komolyan is gondoltam. /Talán ez volt az első ilyesmi./

Én folyamatosan megsértem magam körül az embereket. Nem veszem észre, hogy amit mondok, az sértő. Vagy azért mert nekem nem lenne az, vagy van hogy csak megállapítok valamit, és gondolom fáj az igazság. Akiket nem ismerek, azoktól néha bocsánatot kérek(ha szólnak hogy sértő volt, mert általában más mondja utólag, hogy az volt), akik ismernek, meg már nem törődnek vele, valahogy ilyen értetlen vagyok és kész.

Én nekem is sikerült megsértenem bátyám haverját csak annyival, hogy olyan voltam mint általában másokkal. Viccelni próbáltam vele, s akkor azt hittem nincs is gond. Abszolút nem látszott rajta. Aztán visszahallottam a bátyámtól, hogy nagyon nem esett neki az jól, és zavarta. Meglepődtem rendesen, mert először sértettem meg valakit azzal, hogy szimplán magamat adtam. De bocsánatot kértem, és biztosítottam arról, hogy vele akkor nem leszek ilyen.