Vannak itt értelmes, racionális, érzelmes, jóindulatú, értelmiségi témák iránt érdeklődő emberek?

"Ne haragudj, de nekem pont nem szimpatikus ez a "sokat beszél, de keveset mond" típus, aki szerint az értelmes és/vagy értelmiségi ember az, aki össze-vissza kertel, de dűlőre nem lehet vele jutni, mert a világos, nyílt, egyenes beszéd konkrétumokkal nem fontos neki."

Oké, ez a típus nekem sem szimpatikus, nem is gondolom magam ilyennek, és neked nincs elég alapod arra, hogy ebben racionálisan hihess. Kiestél. Avagy, ha mégis azt hiszed, hogy van, bizonyítsd be.(Megjegyzem, hogy a kérdésem valóban "kertelő", de ez a moderációs szabályzat miatt van. Most megkockáztatom azt, hogy mondom, hogy ismerkedni szeretnék pestiekkel, debreceniekkel vagy ezekhez közeliekkel barátságok vagy több érdekében, és férfi vagyok, 21 éves...)

"Sok minden érdekel, nem tudom mit értesz értelmiségi témák alatt, de gondolom ez egyéni mindenkinél. "

Hát, beszéltem is arról, hogy a fogalomhasználat már csak ilyen zizi, de a lényeg, hogy tudományos és/vagy filozófiai témák. Igazándiból legalább ez a része neki teljesen biztos amellett is, hogy a fogalomhasználat változó (változóbb, minthogy a filót oda tartozónak tartjuk-e).

"Viszont a hozzászólásod nagyon nem tetszik, nem tudom miért nem lehet normálisan írni. Miért hiszik egyesek, hogy ha valaki kevésbé ismert szavakat használ az értelmes? Szinonimaszótárt bárki tud használni.."

Valóban növeli a tekintélyt, azért, mivel az ilyen ember valószínűbb, hogy olvasott, így többet tud. Az az ember, aki sokat olvas szakirodalmat, az sokat tapasztal rendhagyóbb, akár szakszavakat, és hajlamos arra, hogy kapásból azok jussanak eszébe. Nyilván a te fogalmazásaidat is tarthatná valaki olyannak, mint te az enyémet, hiszen viszonyítástól függ a dolog. De... lehetséges, hogy van bennem némi tudatalatti kényszeresség, ez a depressziómhoz köthető. Igyekszem ezt kezelni, de nem egyszerű, mindenesetre, ha nem lenne a helyzet, a stílusom akkor sem lenne "nagyon más" e téren, ha más lenne, de valamennyire más téren viszont nyilván. Mindenesetre tudatosan nem igazán érzékelem, azt írom le és úgy, ahogy először eszembe jut, legalábbis többnyire.

Megpróbáltam beleképzelni magamat a helyedbe, elvonatkoztatni az én helyzetemtől, úgy olvastam el, amit írtam, és én is azt éreztem a fogalmazásomon, amit vélhetően te, hogy van egy kis kényszeresség, aggodalom mögötte. Én sajnálom, hogy ez neked nem szimpatikus, de megértem.

"Nem kedvelem a magad fajtát és ez szerintem kölcsönös. Érzelmes vagyok, álmodozó, művész lélek. Ami érdekel, az a spirituális dolgok, kínai asztrológia, gyógynövények, ősi kultúránk, ufók. Én meg ilyet nem találok."

Az érzelmességgel, az álmodozással, a művészlélekkel egyáltalán nincs probléma, a spiritualizmussal stb., vagyis az irracionális gondolkodással már sokkal inkább.