Nincsenek barátaim és ez nem is zavar. Sose volt rá igényem és egyetlen ex barátnőmmel sem tartottam soha a kapcsolatot. Ez mennyire kóros vagy rossz dolog?

Hallod nekem van barátnőm, de akár én is feltehettem volna ezt a kérdést. Szerintem nem rossz ez, ha tudod kezelni. Nagyon herótom már az emberektől így közel a 30felé.

Nem vagy fura. Csak átlátsz az embereken, s nincs kedved jópofizni, csak hogy megmenekülj az egyedülléttől. Én is ilyen vagyok, de hidd el, nagyon kevesen képesek arra, hogy fölvállalják az egyéniségüket.

Nem válasz a kérdésre, de nem volt/voltak korábbi sérelmek/bántások amik kiváltották ezt? Például olyanra gondolok hogy többször is megcsaltak, barátok cserbenhagytak/ átvertek/ kihasználtak. Tudom hogy komoly dolgok, de az ilyen típusú sérelmek tudnak kiváltani ilyen elridegülést illetve azt hogy nem bízol az emberekben, esetleg hogy már emberként se nézel rájuk.(bocs ha nem kapcsolódik ide, vagy esetleg ha faggatásnak érzed akkor ne válaszolj)

5.vagyok. Valószínűleg akkor ezért tárgyiasítod a nőket, nem bízol bennük, nem hiszel már majdhogynem senkiben. Barátkozni se nagyon akarsz gondolom, nem akarsz fölöslegesen energiát fektetni másba, jópofizni, mert tudod hogy sok idő és energia mire megtudnál bízni valakiben. Tudod azt is hogy semmi sem tart örökké, és tudod milyenek az emberek. Kicsit én is ilyen vagyok, nagyon nehezen bízok meg az emberekben, gyakran elhitetem velük hogy naiv vagyok és megnézem hogyan próbálnak meg átvágni. Ha egyszer eljátssza valaki a lapjait onnantól elásta magát a szemembe, mert nagyon ritka az olyan aki egyszer hibázik/hűtlen stb. és utána képes arra hogy változzon. Szerintem ez nem föltétlen kóros vagy rossz. Kontrollálni kell valamilyen szinten, mert ha hagyod hogy ez uraljon akkor megcsúfítja az életed, rosszabb esélyeid lesznek az életedben a sikerre. Egy bizonyos szinten jó mert kevesebb sérelem/bántódás/fájdalom fog érni.

Nem baj, szard le más beszólását az a lènyeg hogy neked jó legyen. Èn se barátkozzok "oszt" a suliba bandavezèr vagyok xD.