Mi lehet az oka, hogy kimondottan vágyom egy igazi kölcsönös férfibarátságra?
Előre kérek mindenkit, hogy a buz_izó megjegyzésektől kíméljen meg, köszönöm. Nem vagyok meleg, de mégis számomra a kölcsönös férfibarátság mindig is nagyobb értékként szerepelt, mint egy párkapcsolat nővel. Nekem a bizalom, a lelki egy húron pendülés ezerszer jobban működik férfival, mint nővel. A szex természetesen nővel, meg néminemű szabadidőtöltés is, sőt éltem is együtt nővel, de nekem fura módon a női és férfi gondolkodás közötti különbség megakadályozza, hogy egy nővel minden apró titkomat megosszam. Azonban ha akad egy "legjobb barát" egy olyan EGY személy, akivel lelki értelemben intim közelségbe tudok kerülni, az számomra sokkal, de sokkal többet ér. Pont ezért is sajnálom, hogy volt két évig egy ilyen "legjobb barát", akivel eltávolodtunk és nagyon magányosnak érzem magam. Van egy rakás "haver", de barát most nincs.
Érdekelne, hogy mennyire elfogadható, mennyire életszerű, hogy így érzek?
Elfogadható, hisz az ember társas lény. A férfiak is, mert bandában érzik jól magukat általában.
Az, hogy hiányzik egy barát természetes, mert van amit egy csajnak nem (úgy) tudsz elmondani mint egy pasinak, ehhez meg nagyfokú bizalom kell, h tudj róla beszélni. Ezt pedig csak egy barát tudja betölteni. Semmi b*zis nincs ebben.
Azt, hogy nálad ennyire előtérben vannak a barátok, kicsit fura, de jó dolog, más örülne egy ilyen barátnak mint te.
Teljesen elfogadható :)
Én is nagyon vágyok egy ilyen barátra. A sok haver meg nagyon jó dolog amíg minden rendben van, de akkor tudod meg ki az igazi Barátod, mikor bajban vagy.
Mindezt félretéve, sajnálom, hogy így alakult a barátoddal, 2 év után.. Ugyanígy voltam én is. Aztán rájöttem, hogy ő volt az igaz barátom, és hogy hiányzik, és persze az is hogy én tudjam mi van vele és segítsek. Írtam neki, aztán újra elkezdtünk beszélni. Rossz volt, hogy így elhidegültünk egymástól. Azóta is hálát adok, hogy visszakaptam. Szerintem Te is vedd fel vele újra a kalcsolatot! :) Aki Barátot talál, kincset talál.
És abszolút ésszerű, hogy így érzel!:)
Fél év 'kvázimosolyszünet' után ő nyitott felém, ezzel nagyot nőtt a szememben. Több hónap egymással szóba nem állás után egyszer csak rám írt és elhívott egy programra. Ez jól is sikerült. Sőt, mivel szabadúszó vagyok és épp kevés munkám van, beajánlott a főnökéhez, hogy beugró sofőrnek mehessek dolgozni hozzájuk heti egy-két alkalommal. Hatalmasat nőtt a szememben. Ennek kapcsán, betanuló jelleggel két teljes napot együtt töltöttünk, ő tanította meg a knowhowt a cégnélm hogy aztán önállóan tudjak dolgozni. Még azt is mondta, hogy menjünk a hétvégén strandra. (Tisztára, mint van a zeneszám, hogy "Legyünk úgy, legyünk úgy, mint rég".) Persze én is tettem lépéseket. A közös nap után hazadobtam kocsival, mivel nem lakik messze a cégtől, gyalog jár, nem használja a kocsiját ehhez, én messze lakom, nekem muszáj azzal mennem. Hívtam buliba is szombat estére. Na eljött a szombat, nem jelentkezik, ráírok, hogy akkor megyünk-e strandra. Erre elkezd szervezkedni, hogy elhív egy harmadik közös havert, aztán visszaír, hogy ez a harmadik épp kérte őt valamire, ezért csúszik a program. Hívtam telón, írtam is, semmi válasz. Szombat déltől kedd koraestig konkrétan pont telibeszarta a fejemet, mikoris a munka kapcsán egymásba futottunk. Kérdeztem mi volt szombaton. Erre mondta hogy az a másik dolog elhúzódott. Én meg mondtam neki hogy azert visszahívhatott volna. Erre meg vágott egy elég közönyös "mitcsesztetsz" arcot. Aztán én szépen eljöttem.
Pedig nagyon hajlanék arra, hogy újra a legjobb barátai legyünk egymásnak - de könyörgöm, ne csessze már el.
válasza:
válasza:Nos, a női-férfi gondolatvilág, egyáltalán az értékrendi különbségek, az érdeklődési kör, ezek prioritása, ésatöbbi, érthetővé is teszik, hogy sok esetben/helyzetben/témában jobban megérted egy veled azonos nemű haverodat, barátodat, de ez a nők esetében is így van. Nyilván két férfi elfogulatlanul beszélget a fitymacsattogásról tudományosan :) Persze nem kell elvinni a dolgot egyből intim témakör felé.
Első munkahelyemen (akkor hozzámképest) 3 középkorú nővel dolgoztam, már az agyamra mentek a körömlakkfajták, a Tupperware edények meg az Avon, pedig mellettük szocializálódtam a nagybetűs életben, legalábbis munkahely/kollegalitás terén. Bamba nézegelődés fogadott, amikor meséltem nekik, hogy megvettem az első autóm, és milyenállat a felni, vagy amikor bizniszeltem egy (akkor) zsírkirály AthlonXp-t féláron. Persze ezt a nézést vissza is adtam nekik, mikor szakszerűen közbevágtak valami (számomra) gagyi salátarecepttel. Szóval nem egy hullámhossz.
Bárhogyis, nő és férfi között két esetben lehet azonos hullámhossz: ha legalább az egyik fél a dugásra megy, vagy ha legalább az egyik fél a saját neméhez vonzódik.
Úgyhiszem, te kapaszkodnál a barátod után, de ez köztetek egyoldalúnak tűnik. Életre szóló barátságok csak a legritkább esetben alakulnak, és nem azért, mert tehetségtelen kezdők vagyunk, hanem mert erre kevés egy élet. Én bőven eljutottam odáig, hogy ne mást vonjak kérdőre, hogy miért tesz (vagy nem tesz) így vagy úgy velem kapcsolatba. Ne miattam keressen, hanem önmaga miatt. Én is önmagam miatt teszek, ahogy teszek, és nem azért, mert más ezt elvárja. Máskülönben a kapcsolat legalább az egyik felet korlátok közé szorítja, és előbb-utóbb menekülés lesz belőle. Kevesen látják be hogy ha az elvárt és a kapott dolgok nem fedik egymást, az nem hiba (pláne nem a másiké), az egy jelzés magunk felé.
8-as jókat írtál, köszönöm.
Sajnos ott vagyok meghasonlott állapotban, hogy bár több hosszú, tartós kapcsolatom volt, nem tudok azonosulni bizonyos női dolgokkal. Én is hideglelést kapok a körömlakkoktól, a fodrászhozmenéstől, a retikülöktől és úgy ámblokk a női nem nőiesség-megélésének a jellegzetes manírjától. Elfogadom, hogy a nők mások, másképp gondolkodnak, mások a prioritások, de pont emiatt érzem feszültségteljesnek egy férfi-nő kapcsolatot, mint társas viszonyt. Az exem, aki pl 15 évig volt életem párja, elviselte az autómániámat, de azonosulni nem tudott vele. Valóban egy csajnak érdektelen a dögös felni lelkesedés, vagy ha azt mondom, hogy egykori Porsche tulajdonosból jelenleg Mercisként vissza akarok ülni egy Porolóba, akkor is csak értetlenkednek, mert ugye egy használt sportkocsi árából is mennyi "értelmesebb" dolgot lehet venni. Ezek csak hasonlatok, példák, de talán értitek.
Valahogy társként, szellemiekben, bizalmasként jobban el tudok fogadni egy férfit, mint egy nőt. Nőkkel akkor tudok intellektuális kapcsolatban lenni, ha nincs kémia, sok, nagyon sok nőbarátom van, velük nagyon jól el tudok beszélgetni lelki dolgokról (amikre sajna sok pasas képtelen), nőbarátok sokat súgnak csajozáshoz stb stb, de pl ha szex, kémia is szóba kerül, akkor kevésbé tudom mellette a lelki társ fogalmat is ugyanahoz a személyhez kötni, akit szexuálisan mintegy 'leigáztam'.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!