Ilyenek az emberek?

Erről most egy időszak jutott az eszembe a nem is olyan távoli múltamból, elmondom, hátha ad valamit.

A 2017-es évem azzal kezdődött, hogy a gyerekkori barátom haragból megszakította a kapcsolatot, aztán én zártam le 2-3 régi haverral a kapcsolatot, mert már nem tudtunk kommunikálni, aztán meghalt az egyik közülük - Isten nyugasztalja -, végül mondhatni megszűnt az akkori haveri köröm. Ott találtam magam, hogy 2 db emberi kapcsolatom van akikkel nem tudtam olyan sűrűn beszélni, ahogy én igényeltem volna - viszont ez idő alatt megtanultam jobban értékelni, hogy ők vannak -, se barátnő, rajtuk kívül se egy valamire való kapcsolat. Őszintén elég mélyen voltam, minden szempontból. Decemberig ez volt.

Azóta a gyerekkori barátommal kibékültünk. Idén még nem láttam, de legalább amikor látom tudunk barátian beszélni. :D Új kapcsolatok teremtődtek, nagy lelki úton vagyok túl, és igazából csodálkozok rajta, de kb fél éve már egy stabilan egész és boldog embernek mondhatom magam.

Ha az életemben egy jó gondolatom volt, akkor az ez: éld meg a jelenlegi helyzeted; a negatív élmény is élmény, de amúgy meg csak egy időszak. Lesz 1000x jobb meg rosszabb. Hozd ki azt ebből az időszakból, amit csak lehet.

Huh, pasztmek nem szoktam én ilyen komoly lenni... :D