Ti hogy éreznétek magatok?

Megpróbálnám feldolgozni és elfogadni ezt a helyzetet.

Megpróbálnám, úgy alakítani a köztünk lévő dolgokat, hogy nem kiskutyaként lógjak vele amikor együtt vagyunk. Kicsit hátérbe húzódnék, hogy meglássam azt, hogy ő akkor keres engem, ha éppen én kicsit háttérbe húzódtam és nem keresem őt. Ha keres akkor komolyan veszi a barátságunkat, ha nem keres akkor csak én vettem komolyan és tekintettem barátságnak a köztünk lévő kapcsolatot és csak én lógtam vele kiskutyaként.

Én ezt a kis kísérletet tudom tanácsolni.

Ha ez után a kísérlet után nem keres érdemes kevésbé komolyan venni vele a barátságot és csak havernak, ismerősnek tekinteni és más komolyabb barátság után nézni, ha erre van szükséged.

Jobb ha megtanulod hogy nem számíthatsz "barátokra".

Ideig óráig lehet ott vannak melletted, de aztán ki tudja hogy hozza az élet. Nekem is volt egy ilyen "legjobb barátom" vagy legalább is akit annak hittem, aztán olyan szépen pofára ejtett, duplán, azóta nem hiszek ebben. Az ember csak magára számíthat.