Normális a lányom?
Mindjárt húsz lesz. Még tanuló, itthon lakik. Soha nem volt párja, említeni se említette, hogy tetszik neki valaki. A szobájában két parafatáblát egy-egy anime vagy micsodával van kirakva, képeslapok, poszterek, könyvjelzők... majd kiugrott a bőréből, amikor bedobták az értesítőt. Barátaiból kettő van, velük sem találkozik, csak egy évben 1-2x, általában karácsonykor, amikor az egyik lány nálunk tölt néhány napot (Szajolban lakik). Nem is akar menni sehová, pláne velem, pedig mondom neki, hogy erdőbe mehetnénk, és így tovább, de nem. Ő itthon érzi jól magát, nem szeret tömegben lenni, és teljesen jó neki, hogy olvas, rajzol, ír és a kedvenc írónőjétől olvas és szerez be "fancuccokat", mint amiket kitett a táblájára. Nem jár bulizni, se közösségbe, se igazán sehova.
Ez normális? Nem érzem annak... Rendesen csinálja az iskolát, megy-megy tovább, de bennem az van, hogy ennyi idősen a szórakozásnak nem animált és kínai írónő tollából született romantikából kellene állnia, hanem tényleges kapcsolat, tervezgetés, felhagyni ezzel a nagy rajongással (ráadásul "yaoista", még csak nem is férfi-nő kapcsolatért van annyira oda). Kérdeztem már tőle, hogy a saját neméhez vonzódik e, sosem volt tabu téma nálunk. Azt mondta, nem vonzódik a saját neméhez.
Tartok attól, hogy egyedül fog meghalni, ha így folytatja.
válasza:"Ugyan 19-20évesen, otthon, normális anyával miért is látná borzasztónak a világot?"
Nagyon egyszerű ember vagy.
A világ maga borzasztó, nem kell annak látni. Másrészt pl én depressziós voltam 19 évesen úgy, hogy papíron semmi okom nem volt rá.
válasza:Szerintem tényleg zárkózott, magába fordult egy kicsit és nyithatna egy kicsit a világ felé. Megértem, hogy te mire gondolsz, milyennek tartod a normálist és ő hozzá képest milyen, viszont rengeteg lány PONTOSAN ugyanilyen, ahogy fiú is. Van külön rendezvény pont ilyen embereknek, akik anime imádók. Szerintem az interneten is megtalálta a saját csoportját, akik miatt így jól érzi magát, tanulja azt, amit őt érdekli és olyan dolgokkal veszi körül magát, ahol kényelmesen el van.
Az élet ki fogja hozni ebből. Egyáltalán nincs mitől félni. Ami nem jó neki, abból ki fog jönni egy idő múlva, ő érzi azt. És ahogy írtad... A te létezésedről tudomást sem akar venni? Ezt sajnálattal olvasom.
Ha esetleg segíteni szeretnél neki, nagyon fontos hogy támogatóan, vagy őszintén, de szeretettel fejezd ki neki, hogy nem érzed annyira normálisnak a viselkedését, mert te nem ilyen voltál mint Ő.
Egyébként mikor én gyerek voltam, a szüleim nem is ismertek semennyire sem. Csak a felszínét látták mindennek és bántottak az miatt, ha sokat ültem otthon, pedig jó okom volt rá. Gondolj erre is.
válasza: válasza:28:
Most mi a bajod a Kelly és a Döggel? :-)
válasza:Hasonló életet élek, megpróbálom röviden leírni, hogy velem mi van:
Óvodában, Általánosban verbálisan, fizikailag sokat bántalmaztak. Pedagógusok is. Sokat kellett verekednem, mindig én voltam az idegesítő gyerek, ha játszótérre mentünk, 5 percen belül állt a bál. Gimiben meg simán csak ignoráltak.
Az alapproblémám az, hogy van egy autisztikus beütés a családban (feltételezem nálatok ilyen nincs), ezért a szüleim/nagyszüleim sem tudnak tanácsot adni, mert nekik sem ment jól a szociális életük. Illetve nagyanyámnak szinte nonstop volt párja, de neki volt (van!) egy erős szexuális vonzereje (bocs a nyers fogalmazásért), nekem nincs.
Pszichológushoz járok, plusz úgy kellett bemagolnom/betanulnom az alapvető társasági normákat is. Így is többször van, hogy elszólom magam, hülye viccet mondok stb.
Ha -esetleg- bejövök egy lánynak, azt nem sokszor veszem észre, bár egyre jobban észreveszem a (akármilyen) nonverbális jeleket.
Nekem egyszerűen az a problémám, hogy nincs kivel! kimozdulnom. Az ismerkedés továbbra is nehezen megy, hisz az emberek furának, unalmasnak, esetleg befeszültnek tartanak (pl absztinens vagyok eü okokból kifolyólag).
Én azt mondom, hogy próbálj beszélni a lányoddal. Feltételezem, hogy ő nem absztinens, igyatok meg egy kis pezsgőt, és beszélgessetek.
20F
Egyáltalán nincs ezzel baj. Te is írtad,hogy nem szeret tömegben lenni. Csak egy picit elvontabb weeb vagy otaku... ha meg "yaoista", azzal sincs semmi baj. Hadd legyen az. Ha neki tetszik...
Mellesleg én örülnék annak, hogy a lányomnak van érdeklődési köre, és nem unatkozik.
Lehet, hogy szerinted nem a "kínai" írónők dolgainak kellene neki szórakozást nyújtania, de hagyjad. Ha neki ez így jó, akkor ne foszd meg tőle. Ez így is sokkal jobb, mintha esetleg literszámba tolná magába az alkoholt.
válasza:#37
Az történt, hogy újabb kérdéseket írogat ki, mert itt nem kapott elég megerősítést:
https://www.gyakorikerdesek.hu/emberek__emberi-tulajdonsagok..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!