Erőss Zsolt egy példakép (volt)?
Nekem a példakép egy hős, aki másokért tett valamit, másokért érzett felelősség miatt halt (hősi) halált, vált mártírrá.
A hegymászást szenvedélynek tartom, és nem látok különbséget a kábszeres, vagy az alkoholista közt, aki belehalt szenvedélyébe. Erőss Zsolt eddig öt hegymászótársa halt meg közös túra közben, ( [link] )Kiss Péterrel együtt hatan (ha jól számoltam). Ilyen statisztika után (és család mellett) felelősségteljesen, sem új társat, sem új túrát nem vállaltam volna (amputált lábbal).
Nekem nem negatív példa, vagy csak én gondolom így?
válasza:A honvédő katonák, a szolgálatot teljesítő rendőrök tűzoltók szoktak hősi halált halni. Ez egy olyan megtiszteltetés amit nem szabad osztogatni akárkinek. Ő a hobbija közben vesztette az életét. Sajnálatos de nem hősies.
Én speciel semmi olyan vonását nem ismertem meg a hírekből ami miatt szimpatizálhattam volna vele életében. Nyugodjon békében.
Legyen az kitartás... vagy első Magyar...
Találkoztatok ti már fanatikussal? Aki végletekig edzette testét, vagy hirdette tanait, vagy csak lommal és szeméttel töltötte meg lakását? ... és semmi más nem érdekelte? Szerintem még nem. Ezért tartom fontosnak megmutatni azt, hogy ugyan a Erőss Zsolt fanatizmusa is csak egy fanatizmus, ugyan érdekes, de csak egy betegség közérdekélődésre számot tartó megnyílvánulása, semmi más.
válasza:"ugyan érdekes, de csak egy betegség közérdekélődésre számot tartó megnyílvánulása, semmi más."
Ezek szerint az összes ember aki szenvedéllyel és profi szinten űz egy sportot, amivel nem mellékesen a hazája hírnevét is öregbíti az beteg.
Óriási bajok vannak a fejedben.
Én nem láttam egyetlen szemetet felhalmozóról sem magasztaló cikket a New York Times-ban, Zsoltról viszont igen.
T.(8-adik)
Zsolt csak a szenvedélye mellett tartott ki, mint a dohányos fél tüdővel, ez nekem nem vonzó! Egyébként Kiss Péter megszegte a szabályokat, mert a hegyen mindenki csak magáért felellős, én jobban tisztelném Pétert, ha még élne.
válasza:"Ezek szerint az összes ember aki szenvedéllyel és profi szinten űz egy sportot, amivel nem mellékesen a hazája hírnevét is öregbíti az beteg. "
Az olimpikonjaink, a világbajnokaink, az Európa bajnokaink öregbítik az ország hírnevét. A hegymászást nem keverném ide. Szenvedéllyel űzte azt aláírom.
válasza:A dohányos, fél tüdőst párhuzamba állítani a hegymászással? :D Te tudod, végül is teljesen egy kategória...
Segítek a különbségek felvázolásában: Az egyikre figyel a világ, teljesítmény értéke van és büszkének lehet lenni rá. És ez nem a dohányos.
válasza:Ha szerinted oxigén és serpa nélkül feljutni egy 8000+ méter magas hegyre nem teljesítmény akkor lelked rajta. Nekem a külföldi munkatársaim ugyanúgy beszélnek róla mint amikor megnyertünk egy rakás érmet az olimpián, bár nekik könnyű mert más értékrendjük mint az átlag magyarnak.
Ennyi erővel ha egy Brazilnak Sennáról beszélek el kéne szégyellnie magát, hisz mekkora felelőtlenség már 300-al száguldozni egy versenypályán és különben is mekkora ökör hogy ebbe halt bele.
T. 13-as!
Nincs olyan, hogy „összes ember aki szenvedéllyel és profi szinten űz egy sportot”. Vannak sakkozók és ejtőernyősök, focisták és hegymászók, vannak fiatalok és családapák.
Én voltam profi sportoló, szerettem, de nem vált a szenvedélyemmé. Voltak, akik szenvedéllyel, fanatikus módon űzték, de ők is „megtértek”. Család alapítottak, és ha nem is tudtak kivetkőzni magukból, de hozzáállásukat az élet más területén kamatoztatták.
Digo!
Pont ez a lényeg! Ezért tettem fel ezt a kérdést. A figyelem és a büszkeség megtéveszt. Pedig a lényeg ugyan az, nincs különbség ugyan az a hajtóerő, még is másként értékeljük. Szerintem ez tévedés.
válasza:Szerintem te nem fogtad fel, miért hoztam fel a kutyakiképzést. Sebaj, fuss neki még egyszer.
Amúgy meg tetszik, nem tetszik, a Zsolthoz hasonló emberek viszik előre a világot és érnek el nagy teljesítményeket. Azt pedig soha nem fogom megérteni, miért utálja most hirtelen a fél ország. Mert nem félt megvalósítani az álmait?Én inkább élem az álmaimat, ha belehalok is, minthogy éljek 120 évig egy unalmas, megkeseredett életet, mint a legtöbb magyar. Azt akarom, hogy ha a halálos ágyamon visszatekintek az életemre, azt mondhassam, igen, ezért érdemes volt élni. És emiatt példakép nekem Zsolt. Ahogy a gyűrűk urában mondta Éowyn:
"Én nem félek a haláltól. Attól félek, hogy rács mögött rekedek, míg korom okán bele nem törődöm, s bátorságom vágyát, emlékét is elveszítem."
Kérdező, te elégedett vagy az életeddel?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!