Ti elfogadnátok, ha minden hónapban a fizetésem 10%-át jótékony célra fordítanám?
Réges-régen olvastam egy ősi szokásról (babonáról), hogy ha az ember a fizetésének/bevételének egy tizedét valami jótékony nemes célra fordítja, akkor azt később többszörösen kapja vissza.
Megtetszett ez a gondolat, és elkezdtem alkalmazni, még sok-sok évvel ezelőtt diákmunkás koromban, akkor az a 10% csak pár ezer forint volt havonta, azt mindig vagy odaadtam kéregetőknek vagy mikor már több összegyűlt elküldtem valamelyik jótékony szervezetnek (legtöbbször olyanoknak, akik szegény gyerekkel foglalkoznak). Aztán teltek az évek, és lett rendes állásom, és ugyanúgy tartottam magam ehhez a szokáshoz, így egyre több pénz lett az a 10%. Hogy emiatt-e vagy sem, azt nem tudom, de az évek múltával egyre többet és többet kerestem, és így már mégannyira sem akartam abbahagyni ezt a szokást, mert hát ki tudja, lehet tényleg a jótékony célra fordított pénz sokszorosan tér vissza.
Aztán egy 2,5-3 évvel ezelőtt megismerkedtem egy nővel, akivel egyre komolyabb lett a kapcsolatunk. Pár hónap elteltével neki is meséltem erről a szokásomról, kicsit furcsának találtam, de mondta, hogy oké, végül is mindenki költ valamire, van aki dohányzik, horgászik, vásárol stb.
Most már így 30 évesen lassan aktuálissá válik az esküvő, és a gyerek is, és a leendő feleségem egyre negatívabban áll ehhez, és pár hónappal ezelőtt elmondta anyósoméknak is, azóta pedig elszabadult a pokol.
Minden egyes alkalommal elmondják, hogy persze jó dolog meg szép dolog ez, de inkább a gyerekre kellene félretenni, hisz csak gondoljak bele, ez évi szinten közel egy millió, az 18 év alatt 18 millió, és abból 18 évesen akár még egy lakása is lehet a gyereknek. Igazából anyósomék véleménye nem különösebben érdekel, de a barátnőmé igen, pláne most így esküvő és gyermekvállalás előtt. Ha ezt most nem beszéljük meg egyszer és mindenkorra, akkor állandóan elő fog jönni.
Alapvetően megértem a véleményüket, de azért van bőven tartalékunk, nem fog a gyerek semmi alapvető dologban hiányt szenvedni. Maximum 18 éves korára nem kap lakást - megjegyzem én se kaptam - hanem majd megdolgozik érte. Egyébként is úgy gondolom, hogy az ember azt becsüli meg igazán, amiért megdolgozott.
Lehet, hogy ez az egész csak egy babona, de egyrészt jó célt szolgál, másrészt pedig nekem az eddigi életem folyamán szerencsét hozott, "visszakaptam" azt a pénzt.
Ti mit gondoltok, mit tennétek a helyemben?
válasza:Mikor megismert ezt is megtudta rólad és akkor nem zavarta. Vannak rossz szokások, amikről bizonyos élethelyzetekben elvárható lenne, hogy valaki változtasson, mint mondjuk gyerekvállaláskor abbahagyni a dohányzást vagy úgy általánosságban visszavenni magából az embernek. Nem tudom ez mennyire ilyen. Mert nem ártalmas senkire. Ahogy írod nem ezen múlik a megélhetésetek, vagyis nem gondolom, hogy annyira jogos lenne most kérni, hogy változtass.
Viszont az sem mindegy, hogy egy szokás mennyire hatalmasodik el egy emberen. Mikortól lesz kényszeres. Mennyire valós számodra az a félelem, hogy ha esetleg nem adsz, akkor rosszabb helyzetbe kerülsz. Ezt mondjuk meg tudom érteni, hogy emiatt aggódnak mások és nem konkrétan a szerintük kidobott pénz miatt.
Közös jövőt terveztek így nem hagyhatod ki a döntéseidből a másik embert. És mint írtam, ilyenkor valamennyit mindenki visszavesz magából. Ha szerinted ez nálad még nem kényszeres szinten működik, akkor nem feltétlen kell lemondanod róla. Csak most már a jövedelmetek is közös lesz. Talán az lenne a jó megoldás amit mások is tanácsolnak a maguk módján. Köss biztosítást, ha gyereketek lesz kötvényt a nevére, nézd meg mennyi maradna a havi kiadások után és annak a 10%-át adakozd el. Ezzel szerintem ki lehetne egyezni mindkét oldalról.
válasza: válasza: válasza:"nem kap lakást - megjegyzem én se kaptam - hanem majd megdolgozik érte"
Nekem pont ezért ellenszenvesek az ilyen emberek. Azt mutatják mennyire segíteni akarnak, mennyire támogatni másokat, az utcán a csövesnek is pénzt adnak, bezzeg a saját gyereküktől sajnálják és azt mondják "dolgozzon meg érte".
válasza:én is megfigyeltem ilyesmit..de itt nem a %-on van a hangsúly...
adhatsz te bármilyen sokat is ha nem szívből adod nincs értelme..én csak bibliai alapon vizsgáltam ezt..
egy példában Jézus többre tartotta egy özvegy asszony utolsó 2 fillérjét mint a gazdagok aranyait...azt mondta ő adott többet mert mindent adott amije volt
aztán több helyen elcsíphető ilyen ígéret, hogy az adakozás megtérül..DE hozzáteszi, hogy ne várjuk, ne olyan legyen mint a tőzsde (nyilván megértettem, hogy te sem így állsz hozzá)
és még arra biztat, hogy noname tegyük és ez talán a legjobban kifejező :
"mikor pedig adsz ne tudja a te jobb kezed mit cselekszik a bal"
nekem ezekből az jön le, hogy megtérülő dolog adni de indoka kell legyen és mégis vakon, indokokat nem keresve kell csinálni..
ezt érezni kell..helyzete válogatja
én nem tudnám bekalibrálni, hogy 50000 és ha az az adott hó 18-án elfogyott akkor a küszöbömön éhenhalhatsz az se zavar
nekem egyébként szintén van ilyesmi hobbim és nem tudnám megmondani honnan vannak jobbnál jobb ötleteim rengeteg mindenhez..
az lenne a javaslatom, hogy vhogy vond be a párod ebbe, mesélj neki történeteket amikor nem szokványos módon jutottál jobb álláshoz, pénzhez..hátha megérti..
a gyerekkel kapcs és hogy nem kell mindent aláhordani teljesen igazad van am
"Azt mutatják mennyire segíteni akarnak, mennyire támogatni másokat, az utcán a csövesnek is pénzt adnak, bezzeg a saját gyereküktől sajnálják és azt mondják "dolgozzon meg érte"
Csak tudod az a másik gyerek árva, nincs szerető/támogató családja, örül ha kap normális ételt, és továbbtanulásról nem is nagyon álmodhat.
Ezzel szemben az én leendő gyerekemnek lesz szerető családja, normálisan fog tudni étkezni, szórakozásra is jut neki, tovább is tanulhat, azt meg szerintem túléli, ha nem hullik az ölébe egy lakás 18 évesen.
válasza:Na látod itt van a baj ebben az országban, hogy olyan emberek keresnek nagy pénzeket, akik elsem tudják költeni, nincs is szükségük a pénzre, a nagy fizetésre, akinek meg szüksége lenne rá, az meg minimálbéren vergődik és sztrájkolhat éjjel meg nappal, kap egy nagyot a szeme közé.
Én azt mondom neked, hogy ez nálad már beteges, egy betegség, mint a szerencsejáték függés. Elég volna az adód 1 %-a is és ha úgy érzed, akkor 1 évben 1-2-3 alkalommal látogatást tehetnél ott ahova adakozol és letehetnél az asztalra ezt azt, amire épp szükség van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!