Ti elfogadnátok, ha minden hónapban a fizetésem 10%-át jótékony célra fordítanám?
Réges-régen olvastam egy ősi szokásról (babonáról), hogy ha az ember a fizetésének/bevételének egy tizedét valami jótékony nemes célra fordítja, akkor azt később többszörösen kapja vissza.
Megtetszett ez a gondolat, és elkezdtem alkalmazni, még sok-sok évvel ezelőtt diákmunkás koromban, akkor az a 10% csak pár ezer forint volt havonta, azt mindig vagy odaadtam kéregetőknek vagy mikor már több összegyűlt elküldtem valamelyik jótékony szervezetnek (legtöbbször olyanoknak, akik szegény gyerekkel foglalkoznak). Aztán teltek az évek, és lett rendes állásom, és ugyanúgy tartottam magam ehhez a szokáshoz, így egyre több pénz lett az a 10%. Hogy emiatt-e vagy sem, azt nem tudom, de az évek múltával egyre többet és többet kerestem, és így már mégannyira sem akartam abbahagyni ezt a szokást, mert hát ki tudja, lehet tényleg a jótékony célra fordított pénz sokszorosan tér vissza.
Aztán egy 2,5-3 évvel ezelőtt megismerkedtem egy nővel, akivel egyre komolyabb lett a kapcsolatunk. Pár hónap elteltével neki is meséltem erről a szokásomról, kicsit furcsának találtam, de mondta, hogy oké, végül is mindenki költ valamire, van aki dohányzik, horgászik, vásárol stb.
Most már így 30 évesen lassan aktuálissá válik az esküvő, és a gyerek is, és a leendő feleségem egyre negatívabban áll ehhez, és pár hónappal ezelőtt elmondta anyósoméknak is, azóta pedig elszabadult a pokol.
Minden egyes alkalommal elmondják, hogy persze jó dolog meg szép dolog ez, de inkább a gyerekre kellene félretenni, hisz csak gondoljak bele, ez évi szinten közel egy millió, az 18 év alatt 18 millió, és abból 18 évesen akár még egy lakása is lehet a gyereknek. Igazából anyósomék véleménye nem különösebben érdekel, de a barátnőmé igen, pláne most így esküvő és gyermekvállalás előtt. Ha ezt most nem beszéljük meg egyszer és mindenkorra, akkor állandóan elő fog jönni.
Alapvetően megértem a véleményüket, de azért van bőven tartalékunk, nem fog a gyerek semmi alapvető dologban hiányt szenvedni. Maximum 18 éves korára nem kap lakást - megjegyzem én se kaptam - hanem majd megdolgozik érte. Egyébként is úgy gondolom, hogy az ember azt becsüli meg igazán, amiért megdolgozott.
Lehet, hogy ez az egész csak egy babona, de egyrészt jó célt szolgál, másrészt pedig nekem az eddigi életem folyamán szerencsét hozott, "visszakaptam" azt a pénzt.
Ti mit gondoltok, mit tennétek a helyemben?
Nem tőlem függ mások fizetése.
Ők nem azért kapnak kevesebbet, mert én többet kapok.
válasza: válasza:Épp azt akartam írni, mint néhány kommenttel feljebb valaki: "adhatsz te bármilyen sokat is ha nem szívből adod nincs értelme..én csak bibliai alapon vizsgáltam ezt.. Egy példában Jézus többre tartotta egy özvegy asszony utolsó 2 fillérjét mint a gazdagok aranyait...azt mondta ő adott többet mert mindent adott amije volt".
Kérdező, ezen felül, hogy hasznos volna számodra is, ha végiggondolnád tágabb összefüggésben a dolgokat, ezen felül javaslom, jobban ügyelj, hova megy a pénzed. máskülönben megértelek.
Na de egy konkrét példa. Említetted a csöveseket. Belegondoltál abba, hogy a legtöbb csöveshez értelmetlenül jutnak el adományok? Pl amiket összelejmol. Ugyanis a többségük elissza!
Van egy mondás: a pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve.
Ez egy kicsit félreérthető közmondás, de a lényege talán az, hogy jó szándékkal ártani is lehet, HA NINCS MÖGÖTTE MEGFELELŐ ÉRZELEM, ÉS/VAGY ÉRTELEM, végiggondolás.
Ergo, a csövesek többségének ártottál avval, hogy pénzelted őket, mert a saját egészségüket roncsoltad. Hiszen nem nehéz rájönni, hogy a többségük elissza a kapott pénzt. Azaz cinkosa lettél a pénzkidobásuknak is, és egészségük romlásának is.
Tehát bár alapjában jó az elképzelésed, de akkor volna igazán működő, és akkor lenne mentes a hibáktól, ha végiggondolnád, mikor kinek mit hogyan és miért adsz! És ha evvel együtt szívből jönne! Ha nem jön szívből, akkor inkább ne adakozz, mert az valóban olyan, mint a kereskedelem. Persze lehet bartelezni, lehet kereskedni is, nem baj, de van kockázata is, és az értéke is kisebb.
Amondó vagyok, a bartel / kereskedelem (esetei, lehetőségei) MELLETT jó -és még fontosabb-, ha az ember adja, amit csak tud SZÍVBŐL, ÉS VÉGIGGONDOLVA minden egyes esetben!
Legyen az pusztán együttérzés, amit adsz, vagy ötlet, vagy szaktudás, vagy pénz, vagy étel...
Aki meg rászorul valamire, tanuljon meg elfogadni, de szintén ésszel mérlegelje,
mikkor nem kockázatos, vagy baj, ha elfogad valamit.
És nagyon jól utaltak arra is, hogy OPTIMUM!
Tehát ne hagyd kihasználni magad, de arra is ügyelj, hogy ártasz-e akaratlanul avval, amit teszel, vagy senki sem sérül tőle, sőt, netán jól jár valaki ezáltal, netán.
Én ilyen formán javaslom. Ha már feltetted e kérdést.
válasza:Nem fogadnám el. Ha a barátnőm a hobbijára vagy valami érdekes dologra költené a pénzt, azt mondom oké. Ha a szüleinek küldené, azt mondom, hogy oké. Ha egy közös, nehéz sorsú ismerősünket segítené, oké. De az, hogy havonta, mindig fixen 10%-ot random valakiknek adjon, abba nem mennék bele.
És azt írod, hogy havi 70-80.000-ről van szól. Hát, max 10.000-et engednék jótékonykodni. Nem azért, mert sajnálom mástól, hanem azért, mert a párommal a közös életünk érdekel. Gondolom, te sem díjaznád, hogyha a barátnőd a szex utolsó 10%-át mással fejezné be.
Plusz kb. röhögőgörcsöt kapnék ettől a babonás szinttől és nem tudnék komolyan venni egy ilyen embert.
(Mondjuk, szerintem az egész sztori kamu. Havi 70.000-el visszaszámolva havi 700.000-at keresel? És nem lenne pénz a gyerek lakására 18 éves korára? 1-2 év alatt lazán összejönne annyi pénzből a lakás. Szerintem fogalmad sincs a pénzügyekről, csak kitaláltál valamit.)
Köszönöm az utóbbi válaszokat, reagálnék akkor azokra is.
23/24. Csövesek és az ital
Nem értek egyet Veled, beszélgettem már jópárszor hajléktalanokkal (nevezzük inkább őket így), és teljesen meg tudom érteni, hogy isznak. Másként azt az állapotot nem lehet kibírni, és én személy szerint becsülöm őket, hogy kibírják, én biztosan inkább öngyilkos lennék, mintsem az a vegetatív létezés.
Egy ilyen helyzetből szinte lehetetlen kitörni, bejelentett lakcím nélkül szinte lehetetlen munkát találni, munka nélkül pedig pénzt szerezni a bejelentett lakcímre. Tudom, van pár kivétel, ahogy szegény gyerekből is lett multimilliárdos, de sajnos nem ez az általános.
Kicsit olyan ez, mintha elítélném a nettó 100-at kereső munkást, hogy miért költ el havi 5000-et cigire, hiszen abból egy év alatt 60.000 lenne, 10 év alatt meg 600.000, és vehetne egy kocsit. Sajnos sok olyan helyzet van, amiből annyira nehéz kitörni, hogy az ember úgy érzi inkább élvezzen néhány órát, mintsem éveken át gyűjtögetni valamire.
24/24.
Nem random embereken, hanem legtöbbször szervezetek, mint pl. az SOS Gyermekfalu, akikkel kapcsolatban pozitívak a tapasztalataim.
Havi 750, általában, túlórákkal néha megközelíti a 800-at. Nyilván, ha most elhatároznánk, hogy a gyerek lakhatása az elsődleges prioritás, akkor összegyűlne rá a pénz. De először szeretnénk egy kis kertes házat az agglomerációban (ehhez hitel is kell majd), valamint a barátnőm is szeretne egy autót a közeljövőben, és amennyire lehetőség nyílik rá majd utazni is szeretnénk.
Ettől persze még lehet összegyűlik a pénz 18 éves korára egy lakásra, de jelen pillanatban nem ez a prioritás. Tudom, hogy ez mindenki utálja hallani (pontosabban olvasni), de én tényleg úgy gondolom, hogy sokszor többet ér, ha az ember saját maga küzd meg a dolgaiért. Nyilván nem fogjuk 18 évesen kidobni itthonról, meg 25 évesen se, 30 évesen se, de nem is tervezünk a feneke alá pakkolni mindent.
válasza: válasza:Ha neked ez jól esik, akkor csináld, bár semmi értelme.
Csöviknek piára pénzt adni a legnagyobb baromság. Azt hiszed, hogy nem tudnának kitörni a helyzetükből? Nézz körbe a neten, rengeteg újságíró csinálta, hogy beállt csövesnek aztán addig az ő életüket élte amíg nem sikerült állást és valami lakhatást szereznie. A többségüknek ez 3-4 hónap alatt sikerült is. Mondjuk ők nem voltak segg hülyék és nem itták el az agyukat. Ha csak azt nézzük, hogy egy csöves napi 10 ezret össze tud koldulni, az havi 2, inkább 300 ezer forint. Ebből el lehetne már indulni.
Az árva gyerekek meg a másik. Sszép dolog ez, csakhogy a pénzednek csak töredékét kapja meg a kis Laakatos Alehandró, a nagyrészéből az alapítványi vezetőket pénzelik. Például ott volt az egyik tanárom, ő is elment szegény gyerekeknek segíteni, egy alapítvány irodájában adminisztrált, a jó tett öröme és a segítség lélekmelengető érzése mellé kapott még havi 300 ezret.
Szóval teljesen értelmetlen amit csinálsz, de a jótékonykodásnak eleve nem a segítség a célja, hanem az, hogy a jótékonykodó jó embernek érezze magám miatta.
válasza:Az durva lenne, ha valaki 750-800 ezret keres havonta, és 70 ezret nem költhet arra a fizetéséből, amit szeretne. Ha ez a jótékonykodás, akkor az. Én ebben feleségként maximálisan támogatnálak.
Még meg sincs a gyerek. Mire 18-20 éves lesz, ennyi pénzből biztosan összejön neki egy lakásravaló, vagy jelentős besegítés a lakásvásárlásába.-már akik emiatt aggódtak.
A feleségjelölteddel viszont ne söpörjétek szőnyeg alá ezt a nézetkülönbséget, mert ez a jövőben újra és újra előjöhet a részéről, mint problémaforrás.
Önző, kispénzből élő emberek világában élünk, mindenki magának kapargatja a gesztenyét, ezért furcsa, elfogadhatatlan, hogy valaki ellentmond ennek az iránynak. Ha cigiznél, elbuliznád, elkártyáznád az adott összeget, hidd el, másmilyen válaszok születtek volna.
válasza:Tehát 30 évesen van 7-800.000 FT nettó fizetésed?
Ha ez nem kamu (nyilván itt sokkal valószínűbb, hogy igen), akkor elég magas életszínvonalat tudsz biztosítani a családodnak. Szóval, aki ennyiből (plusz a feleség bére) nem tud kellő életszínvonalat biztosítani 3 embernek annak már úgyis mindegy. Egyébként szerintem maga az elv hülyeség, de ez csak egyéni vélemény. Nem a jóistentől kapja senki sem az ilyen összegű bért, hanem komoly szaktudás kell hozzá (vagy éppen nagyon hosszú, érdes nyelv)
válasza:Az adakozás szép és nemes tett, ha szívből teszed, akkor van értelme, akkor nagyon humánus.
Lehet, hogy célszerű lenne egy kicsit alkalmazkodni az igényekhez is.. Én például nagyobb adományt akkor adok, ha valaki tényleg bajban van, pl. küldtem pénzt többször Ukrajnába egy segélyszervezeten keresztül.
Ha megvan mindened, akkor nem gond, de ha nincs lakásod, akkor gyüjts, hogy legyen és ne kelljen albiban élned..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!