Mennyire normális/abnormális, hogy 24 évesen öregnek érzem magamat? Mindenhez.

Nem tudom mennyire normális, de totál megértelek, én is ebben a helyzetben vagyok.. kicsúszott a lábam alól a talaj, úgy érzem semminek nincs értelme. Egyik napról a másikra élek és nincsenek már céljaim. Nem tudom mit tehetnék, de nem is nagyon vagyok képes már semmire. Lelkileg elfogytam.

Megint egy 24 éves kérdés

Én is így vagyok 21 évesen, tegnap jöttem rá végérvényesen, hogy vége lefőtt a kávé. Megfáradtam már, az agyam lassabb, mint egy 80 évesnek, pedig egyetemen vagyok, kifognak b@@szni és lövésem sincs, hogy hogy fogom kifizetni, úgy hogy ilyen állapotban arra sem vagyok képes, hogy felseperjem az utcát. De én többszörösen meglőtt vad vagyok, figyelj ha azért vállalható figura vagy (már így bárhol) , meg nem gyötörnek súlyos mentális betegségek, akkor azért ne add fel, kilabalsz a depressziobol egyből felpörögsz, megjön a libidód is, csak ugye ahhoz kell valami kapaszkodó.

Én is így vagyok, de én 26 évesen. Először akkor éreztem ezt, amikor közeledett a 24. életévem, aztán 25 lettem, hát azt nagyon rosszul éltem meg, mert egyéb bánatom is volt éppen. Most 26 lettem nem rég, és úgy érzem, mindent elszúrtam. Mondjuk nekem van egyetemi végzettségem, és karriert is elkezdtem építeni. de bizonytalan vagyok, hogy tényleg ezt akarom-e, ráadásul sokan előrébb járnak, ráadásul magánélet szempontjából egy csőd az egész. Nem érzem magam annyinak, amennyi vagyok. Még mindig ilyen tininek érzem magam, és ha valahol meg kell mondani az életkorom, én is meglepődöm. Úgy érzem, mintha valami rosszat követtem volna el, mintha nem viselkednék a koromnak megfelelően, pedig e vagyok éretlen, csak másoknak már gyerekük van meg komoly kapcsolatuk. Én szó szerint nem emlékszem, mit csináltam eddig. Egyre több közösségi eseményre járok, ahol megismertem volt évfolyamtársakat meg a szakmámban embereket, és egyszerűen nem tudom, mit csináltam eddig, hol voltam, miért nem ismertem őket eddig. Persze tudom,miért nem voltam ott, de úgy érzem, mintha egy időutazáson vettem volna részt.

Nem vagy elkésve, ne keseredj el. Ha elkezded majd az egyetemet, akkor újra fiatalosabb közegben leszel, és megjön majd az életkedved, barátok, lehetőségek, stb.