Asperger-szindróma okolható azért ha valaki huszonévesen teljesen magányos, vagy még valami másnak is állnia kell a háttérben?

Aspergeres vagyok és egyáltalán nincsenek emberi kapcsolataim. Teljességgel képtelen vagyok kialakítani kapcsolatokat akárhogy is próbálkozok, közösségekben meg furcsán néznek rám, összesúgnak a hátam mögött, nem érdeklődnek, nem közelednek egyáltalán felém. Ha én nem szólok senkihez, akkor magától soha senki nem jön ide hozzám. Ha meg beszélgetést kezdeményezek jó hamar el is fordulnak tőlem, mondván hogy idegesítő, furcsa vagyok meg ilyenek.

Mindezért okolható teljes egészében az Asperger-szindróma, vagy még valami másnak is lennie kell a háttérben? Mert én úgy érzem ennyitől még nem irtóznak ennyire valakitől, más aspergereseknek is vannak barátaik