Kezdőoldal » Emberek » Magány, egyedüllét » Meséljetek siker történeteket,...

Meséljetek siker történeteket, amikor minden rossz volt de végül jó lett. Hogyan csináltátok?

Figyelt kérdés
Kezdem feladni a dolgokat úgyhogy jó lenne látni pár pozitív példát.
2020. ápr. 6. 16:01
 1/10 anonim ***** válasza:
Amíg várunk a példákra, elmesélnéd nekünk, hogy milyen helyzetben vagy, mit kezdesz éppen feladni, és miért?
2020. ápr. 6. 16:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:
73%
Nekem már többször kicsúsuszott a talaj a lábam alól. De sose adtam fel. Mert bízom magamban, mindig is bíztam. Elvesztettem munkahelyeket, volt vetélésem, meghalt az apukám. Csalódtam jópár emberben.. DE!!! Még mindig nem adom fel! :) Ezért önmagában baromi szerencsésnek érzem magam. Még sosem kellett gyógyzerekhez nyúlnom. Alapvetően mázlom van, van egy lányom, családom, van hol laknunk, nincs hitelünk. Igaz, hogy pénteken munkanélküli lettem, de legalább kifizettek egy csomó pénzt a kilépésem kapcsán. Egészségesek vagyunk.. És bizakodók.. Majdcsak lesz valahogy. És valahogy érzem, hogy jobb lesz csak. :) KITARTÁS!
2020. ápr. 6. 16:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:
Sajnos nem tudod ilyet mesélni.
2020. ápr. 6. 16:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 anonim ***** válasza:
80%
Tűzz ki célokat magad elé, és egyből értelmet nyer minden. Tűzhetsz ki távolba nyúló célt is, de akár olyat is, amit holnap megtehetsz. Minden apró dolognak tudni kell örülni.
2020. ápr. 6. 16:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 A kérdező kommentje:

#1 A kiégés, kilátástalanság és reménytelenség helyzetében vagyok. Igazából csak a szokásos picsogást tudom előadni.


Bántalmazással teli gyerekkor, ebből fakadó lelki traumák és problémák, stb. Oda a gyerekkor. Menekülés egy egyetemre otthonról, amikor még fogalmam sem volt, hogy mihez akarok kezdeni magammal mivel ennek a kitalálása helyett azzal voltam elfoglalva gyerekként, hogy ne kössem fel magam.

Egyetemi évek alatt igyekeztem összeszedni magam amennyire lehet önismeret, önfejlesztés és hasonló dolgokkal. Egyetem alatt munka és tanulás úgyhogy fiatal évek élvezése kihúzva.

26 éves "férfiként" ott tartok, hogy tudok bérelni egy szobát Budapesten és kb. ennyi.

Összegezve a gyerekkoromat gyűlölöm, az egyetemi éveim alatt pedig végig hajtottam aminek az lett az eredménye, hogy .... igazából semmi. Önerőből még mindig a nullán vagyok.

Belefáradtam abba, hogy bármennyit is teszek ellene szar az élet. Egyre jobban az öngyilkosság kezd el foglalkoztatni, mivel nem akarom egy olyan életet folytatni amiben már felkelni is alig bírok reggelente.

Pszichoterápia nem segített, nem találtam cél az életben vagy azt, hogy mivel akarnék foglalkozni és minden egyes napot rühellek amit ébren kell töltenem.


Csak látni akarok pár példát, hogy miként változhat ez meg, mert ezen kívül már nem tudom, hogy mi mást tehetnék.

2020. ápr. 6. 16:37
 6/10 anonim ***** válasza:
85%
Rész sikerről tudok beszámolni. Volt pár balesetem, súlyos betegségek is, életmentő műtétek, stb. 3x voltam halott, de még élek. Azt nem mondanám, hogy minden pazar, de ha azt nézzük, hogy hivatalosan már a föld alatt kéne lennem, akkor aszondom, ez is elég jó.
2020. ápr. 6. 17:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 anonim ***** válasza:

Nekem is borzalmas gyerekkorom volt, sokáig viseltem a traumákat, amiket ott szedtem össze. 19 évesen költöztem el, egy hátizsákkal, utána a következő 5 évem arról szólt, hogy anyagilag és lelkileg talpraálljak. Ebben az időszakban csak dolgoztam és tanultam, napi 3 óra alvás mellett, másból sem állt az életem.

Először az anyagi részét rendeztem nagyjából, több emberes albérleten, kaján spóroltam, de tudtam félretenni pénzt terapeutára, önismereti csoportra. Egyedül nem tudtam túllépni a gyerekkori traumáimon, viszont a terápia és a csoport rendegetet segített. Szívből ajánlom, hátha neked is fog. Végül az anyagi helyzetet külföldön rendeztem, most harmincas koromra már messze átlagon felül vagyok, de ez sosem sikerült volna, ha előbb lelkileg nem jövök rendbe.

Kitartást kívánok.

2020. ápr. 6. 17:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 anonim ***** válasza:
23 évesen pánikoltam az egyetem utoosó évében, hogy tönkreteszem a saját életemet és a másokét, ha kikerülök az életbe. Öngyilkossági kísérletem volt. Pszichiáterhez jártam és rá egy évvel rendben voltam egy fantasztikus munkahellyel.
2020. ápr. 6. 17:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 A kérdező kommentje:
Köszönöm a történeteket.
2020. ápr. 6. 22:39
 10/10 anonim ***** válasza:
nekem az a siker, hogy már nincs rossz és jó:) mondjuk kellett hozzá vagy 20 év:)
2020. ápr. 8. 05:29
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!