Muszáj lesz öngyilkossággal végződjön, vagy megoldható?

Magányos vagyok. És elmondhatatlan érzések kavarognak bennem.. A gondolataim nem hagynak élni. Igazából nem is akarok élni. Annyira mélyponton vagyok, úgy érzem nem tudok ebből kimászni sehogysem. Senki nincs mellettem, soha nem is volt. Nincs akinek elmondjam, hogy mi bánt. Igazából még én sem tudom igazán, teljesen össze vagyok zavarodva és depressziós vagyok. Sokszor megfordul a fejemben az öngyilkosság, de sajnálom a szüleim meg a testvérem. Ők szeretnek engem, de sajnos nincsenek mellettem jelenleg. Én már nem bírom tovább.. Ez a magány megöl, mégsem találkoznék legszívesebben senkivel többet soha. Annyira eltávolodtam mindenkitől.. És folyton úgy érzem el szeretnék tűnni örökre a földről, ennek pedig csak egy módja van.

Nincs pénzem pszichológust fizetni, pszichiátriára pedig nem akarok kerülni. Őszintén, nem is tudnék most senkivel semmiről sem beszélni már. Annyira el idegenedtem az emberektől, mintha ellenség lenne mindenki számomra.. És az a borzasztó fájdalom amit nap mint nap át kell élnem..

Valahol mélyen már döntöttem az élet és halál között, de félek is. Legbelül már rég halott vagyok egyébként :) nem is tudom miért írom ki ide ezt a kérdést, hisz senki sem tudna segíteni. Csak egy elb@..ott szeretethiányos, depressziós sz*r vagyok. Tényleg nem tud már segíteni senki, és szerintem az öngyilkos emberek mind így éreztek/éreznek mint én most.. Hogy senkire sem számíthatnak, és mindennek VÉGE. Mindegy is, csak kiírtam magamból ami bánt, de ennyi. 16 L