Velemeny? elegem van abbol, hogy egyedul vagyok es nincs kivel megbeszelnem a gondolataimat, felelmeimet, nincs kivel beszelgetnem egy jot, nincs tamaszom. Nagyon rossz, szivfacsaro erzes. Nem tudok mosolyogni orulni a dolgoknak.

A leírtak alapján akkor gondolom egy párkapcsolat lenne a legideálisabb. Elhiszem, hogy sokat csalódtál, de a csoda nem magától fog megtörténni, hanem tenni is kell érte. Próbálj meg ismerkedni, rengeteg társkereső oldal közül tudsz válogatni.

És hol dolgozol, mit? Az egész életedet, az egész személyiségedet kéne ismerni ahhoz, hogy valami használhatót mondjunk. Egy pszichológus kéne neked, de az a gyanúm, hogy a jövedelmed épp csak a létfenntartásra elég. Esetleg valami ingyenes pszichológiai segítséget, alapítványit, egyházit kéne keresni. Valamilyen klubba is járhatsz, ha megnyílnak, pl túrakör, ott is vannak emberek.

Gondold át, mi sikerült az életedben, mit értél el eddig - akár a legkisebb dolog is. Értékeld önmagadat, hogy el tudtad azt is érni. Tehát a sikereid mentén indulj el, hogy "Igen, képes vagyok rá".