"Furcsa" magány. Voltatok már ilyen helyzetben? Segítség?

A "megvan mindenem, mégsincs semmim" mondás azért a Te esetedben kicsit erős. Tanuld meg értékelni azt ami van, a családod, a barátaid!

A barátnőre pedig görcsölj rá, csak rosszabb lesz. Tereld a figyelmed a róla, érezd jól magad a barátaid körében, és amikor nem számítasz rá, pont akkor fog jönni egy lány. :)

2 :37 éves vagyok, nekem is ennyit tanítottak a szüleim a párkeresésről. Elmondom: nem volt igazuk! Ezt ugyanúgy lehet, és sokaknak szükséges is tanulniuk, mint másnak a zongorázást. Éveken, évtizedeken át is! Nem mindenki Mozart!

Hány meg hány esetem van viszonzatlan szerelemre! És ezt igenis meg lehet tanulni alakítani! Nem csak véletlen az, hogy hogyan alakulnak a párkapcsolatok és hogy alakulnak-e egyáltalán! A vonzalomkeltés is egy tudomány.

Pontosan ugyanígy vagyok én is. Egyelőre még keresem a megoldást :D

19/L

Teljesen megértelek. Nekem is meg van minden, család, barátok, ész, nem borzasztó megjelenés, mély gondolatok, mégis üresnek érzem az életem mert nincs meg az az Egy. Akár igazi barát, akár szerető barátnő.

Csak annyit tudok mondani, amivel én is nyugtatom magam minden felkeléskor: talán majd ma !

20f

A lelke mélyén mindenki magányos. Ugyanis mindenkinek a tudata a saját kis koponyájába van zárva. S mindenki arra vágyik, hogy szeressen valakit, és az a valaki viszontszeresse. Sajnos a 21. században ez gyakorlatilag képtelenség már, mert mindenki bedilizett.

Ez egy ilyen világ. Kifelé mindenki azt mutatja, hogy az élete egy tökéletesen vidám buli, otthon meg sopánkodik, hogy nincs senki akit szívből szeret. Ilyenek vagyunk mi emberek.

"A lelke mélyén mindenki magányos. Ugyanis mindenkinek a tudata a saját kis koponyájába van zárva."

1. mondathoz: a lelke melyen senki se maganyos... a lelke melyen mindenki egyedul van, de az nem rossz erzes... a maganyt akkor erzi az ember, ha nincs elegge a lelke melyeben ;)

2. Ha azt hiszi valaki, hogy a tudat be van zarva a koponyaba, alighanem tenyleg maganyosnak erzi magat. A tudat nincs bezarva sehova se, foleg nem egy koponyaba... mi valamiert a fejet erzezzuk a figyelmi allapotunk kozeppontjanak, holott mar azzal nagy terhet dobunk le a vallunkrol, ha ezt a figyelmet nem a fejunk"be" koncentraljuk, hanem hagyjuk szetaradni az egesz testben es azon kivul...

"S mindenki arra vágyik, hogy szeressen valakit, és az a valaki viszontszeresse."

A vagy is egy tok felesleges dolog... a vagy arra van, hogy sovarogjunk valami utan, ami nincs, es elhisszuk, hogy akkor lesz jo, ha azt megszerezzuk... kint-bent/subjektum-objektum latasmodban a magany megmarad, mert ott az letezik is. csak epp felesleges hinni neki.