Nagyon nagy baj ha nem hiányzik az osztályom, se senki? Szociális fóbiám van?
Szüleim, nővérem, megjegyezték, hogy nem mentem el sehova a "barátaimmal" a nyáron, ők sem jöttek el hozzám.
Én nem vagyok az a vicces fiú, eléggé komoly ember vagyok, ritkán nevetek, pedig csak 14 éves vagyok, de máris vakbélgyulladásnak hívnak... (nem tud mosolyogni, nevetni) Nem tudom, én mindig is érettebb emberekkel szerettem beszélni. A pszichológus azt mondta, mikor beszéltünk, hogy sokkal érettebb vagyok, ezért nem tudok az én korosztályommal beszélni...
E mellett, nem is szeretek beszélni, én hallgató típus vagyok, nem olyan, aki szeret hozzá szólni egy témához, az adott társaságban. Apukám azt mondta, hogy tanuljak meg az emberekkel beszélni, de nem megy, képtelen vagyok, a saját nővéremmel se tudok beszélni (szégyen) mikor megyünk XY helyre, a családom beszélget, én meg bedugott füllel kuksolok az ablaknál.
Szociális fóbia lehet ez? Vagy mi, mert kéne kezdenem magammal valamit... Csak nem tudom mit. Pszichológust ne mondjatok, akihez mentem, az is csak ennyit mondott folyton: Értem.
válasza:Ha rossz érzéssel tölt el, ha beszélned kell valakihez, akkor talán az vagy, bár nem vagyok szakértő. De ha nem tölt el rossz érzéssel, csak simán nem megy, akkor csak gyakorolnod kéne.
Valószínűleg introvertált vagy, ami nem baj, csak ettől még kommunikálnod kell a környezeteddel. Örökké nem fogják megoldani helyetted a gondjaid mások.
Nem kérem, hogy oldják meg mások a problémáimat, például, ha apám megkér, hogy vigyek el X dolgot Y emberhez, megkérdezi hogy vagyok, én is megkérdezem, és lényegre törően átadom X dolgot, meg nem arról van szó, hogy félek kérni egy italt, ha megyek valahova.
Egyébként milyen rossz érzés, feszültség? Mert 5-6 mondatot ha váltok egy emberrel, akkor már könnyen kitudok bontakozni. Csak azért kérdezem, mert ma elmentem apukámmal egy kereskedőhöz, és apukám jóban van velük, engem meg rég láttak már, és kérdezgettek, én meg feszült lettem tőle.
válasza:a kreskedönél biztos valami belsö régi rossz élmény miatt voltál feszült. ne az ember miatt hanem mittomén gyerekként sokat faggattak és ez megmaradt. nyilván csak tipp. a naaa miylen a suli hogy vagy kérdésektöl én is rosszul vagyok de én csak unom.
a pszichologusnak meg igaza lehet h érettebb vagy. én is ugyanigy voltam sulis koromban. 27 vagyok, és még mindig csak akkor tudok beszélni ha olyan téma van amihez hozzá tudok szolni, amugy kussolok, el vagyok magamban.
én is utáltam az összes osztályom, nagyon gyerekesek voltam hozzám képest.
Nem tudom, lehet, hogy erről a családom tehet... Régen dadogós voltam, és attól függetlenül voltam kisgyerek, olyan, aki hülyeségeket mondott... A családom meg mindig azt mondta: Ha nem tudsz okosat mondani meg se szólalj, ezt úgy 3.-g kántálták nekem, mert engem érdekelt anno. az ezotéria, és megosztottam azokat az adatokat, amiket olvastam.
Azután kezdődöttek a kifejezési problémáim, nem tudtam már rendesen mondatokat alkotni, hiába nőttem ki a dadogást, a toldalékokat nem tudtam jó helyre tenni 12 éves koromig, pedig folyamatosan tudtam olvasni, versenyt is nyertem irodalomból, de az önkifejezésem egyenlő volt a 0-l, így nem adtak nekem még inkább szót a szüleim...
Mostanra kinőttem ebből, igaz, néha még mindig nem tudom kifejezni magamat, de már eltudok mondani mondatokat úgy, hogy nem keverem össze a szavak sorrendjét, de a beszélgetés még mindig nem megy, mert belém beszélték, hogy "akkor beszélj ha okosat tudsz mondani" és emiatt félek, hogy rosszat mondok...
De ebből, hogy lehet kigyógyulni?
válasza:na akkor ezért. igen ök tehetnek róla. ezt el is mondhatnád nekik ha legközelebb kötekednek hogy miért nem bezsélsz senkivel... persze nem szemrehányoan nehogy kiakadjanak.
ezt kineziologiával szokták oldani vagy hasonló alter gyogyászattal.
a lényeg h a régi traumákat gyökerestül kiirtják oldásokkal.ha hiszel ezotéria ilyesmik akkor neked menni fog. csak pénzbe kerül....
Utána olvastam, a gyógymódnak, nos, mivel 14 éves vagyok csupán, nem tudom állni ezt az "orvosságot", mivel az én megtakarított pénzem a SZÜLEIM páncélszekrényében van, ők meg nem hisznek az ilyenekben, így nem fogják állni az anyagi költségeket, és a tudtuk nélkül, nem vállalom be. Egyébként már próbáltam anno megmondani, de nem ment, mert az lett a vége, hogy: "Hagyjál már a hülyeségeiddel..."
Van egy nővérem, én neki a teljes ellentéte vagyok, ő imád társaságba lenni, én meg még attól is félek, ha a barátnői hozzám szólnak, épp ezért van rajtam fülhallgató folyton, köszönök nekik, de később már próbálok úgy tettetni, hogy nem hallom őket, mivel zenét hallgatok.
válasza:nehéz ilyen gyökér szülökkel.... akkor nem nagyon tudok mást mondani minthogy várd meg mig keresö ember leszel és magadat kikurálod... én is ezt teszem.ezeket egyébként saját magunk is fel tudjuk oldani, csak lassabb. pl megprobálhatnád elképzelni mit látsz a torkodban.mondok egy pl-t.
anyunak nagyon szoritott a szve és nem is nagyon volt képes szereetet adni normálisan hugom halála után.
a kineziologus azt mondta nézze meg mit lát,ha becsukja a szemét.
anyu egy bilincset látott.ge yvaspántot ami közrefogta a szivét. na el keleltt képzelnie hogy ez a pánt eltörik. hosszu pőercekbe telt, nem annyira könnyü hisz ugyebár csak el kell képzelni és a képzlet határtalan de nem... ezt nem könnyü mert makacsul ragaszkodsz te is ehez a pánthoz tudat alatt.
szoval probáld ki h mi van a torkodban hátha látsz ott bármit. bilincset, tüskés golyot akármit. egy fekete foltot.
és találd ki hogy szabadulhatsz meg töle. a fekete foltnál mondjuk tiszta fehér fényt képzelj el ami feloldja a beszédgátad.
a bilincsnél jo az emlitett, a tüskés gumonál mittomén az hogy ez a cucc elsorvad vagy lenyeled ilyesmi.
lehet nem fog azonnal menni de probálkozz.
a gyogyito fényt elképzelni sem rossz dolog.ahogy áramlik a zöld fény a torkodban és meggyogyit.
vagy pl nézd meg neten milyen szine van a torokcsakrának és képzeld oda azt a színt.ezek müködnek csak csinálni kell. kinek hamarabb kinek késöbb hat. minél korábban kezded annál jobb. egy makacs öreg embert már rettenetesen nehéz oldani gyerekkori dolgok miatt.
most sokan lehuznak majd engem mert ez hülyeség,megszoktam. de ezeket én is csináltam és tök jol vagyok.
Én is ugyanilyen vagyok,bár nekem nem voltak ilyen előzmények,igaz kiskoromba nagyon beteg voltam,de arra alig emlékszek...Én sokszor vagyok úgy,hogy amiről mások (kortársak) beszélnek az nekem nevetséges vagy érdektelen.
14/L
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!