Nagyon nagy baj ha nem hiányzik az osztályom, se senki? Szociális fóbiám van?

Szüleim, nővérem, megjegyezték, hogy nem mentem el sehova a "barátaimmal" a nyáron, ők sem jöttek el hozzám.

Én nem vagyok az a vicces fiú, eléggé komoly ember vagyok, ritkán nevetek, pedig csak 14 éves vagyok, de máris vakbélgyulladásnak hívnak... (nem tud mosolyogni, nevetni) Nem tudom, én mindig is érettebb emberekkel szerettem beszélni. A pszichológus azt mondta, mikor beszéltünk, hogy sokkal érettebb vagyok, ezért nem tudok az én korosztályommal beszélni...

E mellett, nem is szeretek beszélni, én hallgató típus vagyok, nem olyan, aki szeret hozzá szólni egy témához, az adott társaságban. Apukám azt mondta, hogy tanuljak meg az emberekkel beszélni, de nem megy, képtelen vagyok, a saját nővéremmel se tudok beszélni (szégyen) mikor megyünk XY helyre, a családom beszélget, én meg bedugott füllel kuksolok az ablaknál.

Szociális fóbia lehet ez? Vagy mi, mert kéne kezdenem magammal valamit... Csak nem tudom mit. Pszichológust ne mondjatok, akihez mentem, az is csak ennyit mondott folyton: Értem.