Hogyan tudnék változtatni az életemen/jellememen?

Pedig szerintem van, akinek ennyi jut. Én nem hiszek ebben az egész "végzet" dologban, hogy mindenkinek meg van írva, mit kap az élettől, de tény, hogy van akinek annyira könnyű minden, hogy szinte csak sikeres ember lehet (gondolva az élet bármely terére), valakinek meg olyan gyengén sikerül minden, hogy úgy is lesz vége.

Gondolj bele, milyen rengeteg ember van, akik úgy fagynak meg az utcán hajléktalanul, egyedül, akinek a történetét sose hallotta senki, senki nem gondol rájuk sehogy, mert egyedül lett vége. Nem is tudjuk, mennyi ilyen van, ebből eredendően.

Elcseszett dolog ez.

Igen, de az a hajléktalan lehet olyan életet élt, hogy egész életében ivott, verte a feleségét, elgépezte az összes pénzt, most az ilyentől mit vár az ember? Legalábbis én személyesen olyan hajléktalant nem ismerek, aki előtte ne egy rongy alkoholista lett volna. Persze neten vannak olyan sztorik, hogy előtte ügyvéd, professzor volt, de őszintén az ilyeneket én nagyon nem hiszem el, mint ahogy a net tartalmának nagy százalékát sem. Az emberek csak hasra ütve begépelnek valami sztorit, hogy ezt meg ezt hallották, aztán már úgy adják elő, mintha személyesen vele történt volna meg stb.

Hogy a témához írjak. Igen érdekes ez a dolog, bele kell születni a jóba na. Az én ismeretségi körömben, ahol a szülők, nagyszülők gazdagok, annak a gyereknek százszor könnyebb élete lett, mint pl. nekem. 18 évesen meglett a kocsi, 21-22 évesen a ház, mindezek mellett meg végig egy olyan légkörbe nőtt fel, ahol azt éreztették vele, igen te többet érsz mint a másik. Így lett egy határozott személyiségük, amire a nők is jobban kapnak. Barátok is szívesebben barátkoznak egy olyannal, aki minden hétvégén meghívja őket pár körre, meg állja a biliárdot, nyaranta a balatoni kirucannást stb. 27-28 évesen meg beindul a gyerekcsinálás, családalapítás.

Ahol én lakok is van egy 18 éves hájpacni ficsur, aki olyan lenézően tud csak köszönni is, hogy a bicska kinyílik a kezemben. Mindene megvan, ő a világ közebe. Simán van 120 kiló, nem is egy szép látvány, mégis egy olyan jó alakú szép barátnője van, amilyen valószínűleg nekem soha nem lesz.

Teljesen igazad van abban amit mondasz, de egy ember történetét ennyiben nem lehet leírni. Vegyük példának ezt a kérdést. Egy ember, akinek van értéke, dolgozik, bizonyítottan el tud érni sikereket, csak van valamilyen gondja, pl. nehezen vegyül el emberekkel. Az évek alatt ettől idegronccsá válik, és emiatt kezdődhetnek a problémák az alkohollal, erőszakkal.

Kezdetben bárki lehet bárki, a külvilág és társadalom ugyanannyiban befolyásol egy embert, mint a saját döntései. Szerintem tökmindegy, hogy kerül valaki az utcára, annak biztos van valamilyen oka, aminek nem kellett volna feltétlenül megtörténiie. Egyáltalán senkinek nem kéne erre a sorsra jutnia senkinek.

A krédezőnek, csak tartani tudom magam ahhoz amit eddig írtam, mindenféle meg kell próbálni beindítani a közösségi életet, de nincs garantált siker.