Miért ilyen általános dolog a pesszimizmus? Hogyan tarthatnám meg a pozitív hozzáállást a dolgokhoz csupa pesszimisták között?

Lelombozó a tudat, hogy minden ember csak a rosszra tud gondolni... értem én, hogy nagyon nem lehet semmi jót remélni, de akkor is. Sokkal jobb világ lenne (szerintem) ha megpróbálnánk több optimizmussal hozzáállni mindenhez. A jó oldalát nézni mindennek. Ilyesmi...

De tök hülyének érzem magam, amiért én vagyok az egyedüli "hú de biztos nem lesz az olyan rossz" felfogású pl a baráti körömön belül... Próbálok kitartani az optimizmusom mellett, de nehéz ilyen közegben, és félek, hogy egy idő után már nem is leszek ennyire előrelátó.. hogyan akadályozhatom ezt meg?

Köszönet aki végigolvasta a "regényemet" :D