Hogyan győzzem le az irigységem és a gyűlöletem?

Rettenetesen irigylem az unokatestvérem,aki eddig a legjobb barátnőm is volt. Egy évvel idősebb nálam,és már kiskorunk óta ő aratja az összes sikert. Imádják az emberek,minden fiú szerelmes belé, az is aki nekem tetszik. Tele van barátokkal, az új osztálytársával legjobb barátnők lettek, új emberekkel lóg akik folyton megváltoztatják és befolyásolják. Mostmár nem is találjuk a közös hangot. Rajta kívül nincsenek igazi barátaim, vagyis mostmár ő sincs. Jövőre egy iskolába fogunk járni, ahol mindenki imádja,én pedig nagyon magányos leszek. Irigy vagyok rá, de neki ez eszébe se jut, nem észrevehető rajtam, mint ahogy az se hogy kezdem meggyűlölni. Én senkinek nem kellek, senki nem akar velem barátkozni és nem tetszem senkinek, pedig pozitív vagyok és mindig nevetek jókedvű vagyok, de most úgyérzem végképp nincs semmim. Az unokatestvérem ő tökéletes (a hibáival együtt válik azzá) és ezzel folyton szembesülök. Lassan kikészülök. Rájöttem hogy hiába győzöm le a szomorúságot és állok hozzá jól a dolgokhoz, az életem mindenhogy egy nagy 0 lesz.