Van itt esetleg olyan, aki nem érzi embernek magát?

Nem, nem őrültem meg. Jártam régebben pszichológushoz is, de szerinte semmi bajom nem volt. Ugyanakkor már olyan 9-10 éves korom óta olyan üresnek és szomorúnak érzem magamat. Mert bárhová megyek, és bárhol vagyok, folyton kívülállónak érzem magam, nem értem az emberek viselkedését, idegen számomra, ezért a szociális élet sem igazán megy. Mindig kedves vagyok másokkal, és próbálok segíteni nekik, de valahogy engem senki sem keres magától, senki sem akar velem igazán barátkozni/kapcsolatban lenni, szó szerint 2-3 embert leszámítva. Habár nem is érzem jól magamat társaságban, szeretek egyedül lenni. Ugyanakkor egyedül meg még magányosabbnak érzem magam, gyakran sírok is. Olyan, mintha nem ide tartoznék, ez nem az én világom.

Tudom, most biztosan azt gondoljátok, hogy személyiségzavarom van és megőrültem, de nincsen semmi bajom, sokszor szoktam boldog is lenni, de csak akkor, ha adhatok másoknak, vagy valami szép dolgot látok. Egyszerűen nem olyan vagyok, mint az emberek, nekem más dolgok okoznak örömöt.

Esetleg van itt még olyan, aki hasonlóan érzi magát?