Életem egyik legrosszab szakaszát élem át ismét. Napról-napra undorral kelek fel, mert olyas valaki bántott meg, aki fontos volt számomra. Mit tegyek, hogy ez a brutálisan öngyilkosságra késztető hangulat megszűnjön?

"mert olyas valaki bántott meg, aki fontos volt számomra"

Nyilván. Csak olyan valaki tud megbántani, aki fontos neked. Akinek leszarod a véleményét, az csinálhat akármit, akkor se fog megbántani. A szerelmi bánaton meg csak az idő segít.

Ha valaki fontos a számomra, akkor jobban tolerálom.

Bármit is tegyen vagy mondjon, beleteszem az önismeretem és önbecsülésem mérlegébe, illetve igyekszem a helyébe képzelni magam, hogy meg tudjam érteni, miért tett vagy mondott olyat.

Nem kizárt, hogy igaza van, mert az igazság fáj:

"Ha valakit fel akarsz bosszantani, hazudj neki, de, ha azt akarod, hogy őrjöngjön, mondj neki igazat!"

Ahogy az sem, hogy nincs igaza(m), nem jóindulatú az irányomba (már), ezért nem volt igazam abban, hogy fontosnak tartsam, mert az ezzel kapcsolatos érzések, tettek nem voltak kölcsönösek.

1. önbecsülést, önismeretet építgetni

2. empátiát gyakorolni

3. a jogos számonkérés okán változni jó irányba, a jogtalan esetén felismerni, hogy egy olyan ember miatt semmi okod nincs öngyilkosságra gondolni, pusztán őt kell lecserélni pozitívabb, rokonabb lelkű másikra.