Tulajdonképpen mi értelme van leélni egy egész életet?

Én 35 vagyok és így érzek :) Nekem sem volt biztos agyilag időm felnőni xD

Lehet, hogy ismersz egy folyamatot, ami ráillik a 14-16 évesekre, de ne erőltessed.

"Az én gondjaim nem a tinikor tünetei, annál jóval túlmutatnak. Kőkemény depresszió..."

Jó, elhiszem. Aki valóban kinőtt már a tinikorból, az tudja, hogy a kőkemény depresszióval orvoshoz kell menni, aki ha ad róla diagnózist, akkor lehet ezt a valamit egyáltalán depressziónak nevezni. Tehát ezek szerint voltál orvosnál. És ő mit mondott, mit tanácsolt, mit tegyél? És miért nem hiszed el neki, hogy az ő tanácsát érdemes megfogadni, nem a gyk-sokét?

Van olyan világnézet, amely szerint nincs vége az életnek a halállal, hanem örök életünk van. Nincs erről tudományos bizonyíték persze, de az ellenkezőjéről sem. Tehát lehet, hogy tényleg igaz. Vagyis lehet, hogy azzal, hogy valaki megöli magát, semmit sem old meg. Már csak ezért

sem érdemes siettetni a földi élet végét.

Nem egyfolytában vagyunk egyformán boldogok, hanem vannak jobb és rosszabb időszakok. Biztos te is emlékszel olyan időszakra, amikor minden rendben volt, nem agyaltál folyton ilyeneken, mert nem volt miért, eszedbe se jutott, hogy bármi ne lenne rendben. Ha jobban figyelsz, biztos, hogy most is vannak ilyen (legalább mikro)időszakaid, még a legdepisebb állapotban is: pl. amikor olyan emberek között vagy legalább pár órán át, akik társaságában önmagad lehetsz, amikor valaki jóindulattal van feléd, amikor egy jó filmet nézel és belefeledkezel, amikor tetszik valami, és csak úgy repül az idő. Ilyen helyzetekkel igyekezz körülvenni magad, ne azon gondolkozz, hogy hogyan lehetne lerövidíteni a 60-70 évet 30-35-re! Mert csak így érdemes lerövidíteni: úgy, hogy olyasmit csinálj, ami közben "csak úgy rohan az idő"!

Van egy kapunyitási pánik 20-30 közöttieknek, akikre vár az egyedül való megélhetés elvárásainak terhe mellett néhány személyes élmény is. A quarter life crisis angolul .

Egyáltalán nem tini korban van csak depressziós tűnet és egyáltalán nem fog minden krízis egy pillanatról a másikra elmúlni, ha valaki nem tudja kezelni.

Van utána is krízis az életben, nem csak egy korszak létezik.

Gyk-n nem csak idióták kommentelnek, de valóban nem kell készpénznek venni az itt leírtskat, mert felé csak replika, fröcsögés, vagy trollkodás. De ki lehet hámozni a részeket.

Köszi a lepontozást előre is :)

# 9- es!!

Tudom milyen érzés ,hidd el lesz jobb!

Én életem is csak szenvedés pedig csak most múltam 18, nincs munkám ,barátaim , se semmi . Csak a zenének élek . Az ad nekem némi boldogságot!

Azt se tudom hogy mit tegyek csak itthon ülök és rohadok .

Szar az élet, szarul élek!

Nem tudom hogy mit tehetnék, nem vagyok talpra esett se. Bár vissza mehetnék a múltba és megváltoztathatnék mindent, de jó lenne. Akkor nem itt tartanék. Remélem majd rám köszönt a szerencse :)

19/l

"Azt se tudom hogy mit tegyek csak itthon ülök és rohadok ."

A népmesékben ilyenkor van, hogy a legkisebb fiú (vagy valaki más) elmegy szerencsét próbálni! Egy percig sem unja az életét világjárás közben, egy csomó mindent tanul, és minden ilyen történetnek jó a vége!

Azok a történetek végződnek rosszul, amelyekben az illető meg se próbálja! Na ezeket nem is jegyezték fel, mert minek?