Utóbbi időben nem sok öröm van az életemben, úgy érzem depressziós is vagyok mit tegyek?

Kicsit ilyen kapuzárási pánik szerű hogy nemsokára befejezem az egyetemet és vége ennek a "szabadságak" és mehetek dolgozni hogy pénzt keressek azért hogy munka után legyen hova haza mennem, jó ez az élet rendje lenne, de sajnos még párt se sikerült találnom.

Illetve az hogy állhatok be a sorba, sosem szerettem volna egy panelházba lakni, most meg még ott se tartok hogy megengedhessek magamnak egy albérletet, hiába tanultam és fogok dolgozni villamosmérnökként 200ft nettóból sehova nem fogok jutni ha 120k alsó hangon egy albérlet és mellette még élj meg. Kilátástalanságom egyik oka ez hogy nem látom azt hogy ebben a világban tisztességesen 1-ről a 2-re jutthatna az ember, céljaim, álmaim közzül egyet se tudok soha se valóra váltani mert pénz igényesek. És a semmiből nehéz.