Mindig minden sikerül, emiatt lehetek szörnyen magányos és rosszkedvű? (21, lány)

21 éves vagyok és úgy érzem valami hiányzik az életemből csak nem tudom mi, de egyre gyakrabban kapok szabályos pánikrohamot ettől (ok nélküli rettegés, menekülési kényszer stb.)

2 nem éppen könnyű, piacképes szakot viszek, 3 idegennyelvet tanulok, szakkoliba, diékszervezetbe és egyéb időszakos tréningekre járok, zenesulis is vagyok tizenvalahány éve.

Rendszeresen jótékonykodom (gyerekekkel foglalkozok), emmellett jól fizető, változatos és rugalmas, szakmai profilba illő munkám is van (2 párhuzamosan).

Családommal jó a kapcsolatom, a párkapcsolatom stabil és harmonikus, a baráti társaságom is szuper, az egészségemmel és a kinézetemmel sincs semmi probléma, rendszeresen próbálnak "felszedni" férfiak.

Szabadidőm is van, pont elég, ilyenkor sokat sétálok, olvasok, filmet nézek stb. szóval lényegében semmi különös. Hülyén hangzik leírva de mindent sikerült eddig amit szerettem volna elérni és ez rettenetesen kikészít.

Unom az életem.

Nem tudom mit kezdjek magammal.

Nem tudom minek csinálom mindazt amit csinálok.

És nagyon nagyon egyedül érzem magam.

Hülye kihívásokat szoktam kitalálni magamnak de azt vettem észre magamon hogy egyre nagyobb, erőmet meghaladó, veszélyesebb dolgokra van szükségem hogy megkapjam ugyanazt a "kielégülést".

Lehet hogy hisztinek hangzik, de nekem komoly problémát jelent ez, mert attól félek olyasmibe hajszolom bele magam előbb-utóbb amibe tönkremegyek...

Valakinek van ötlete, hogyan változtathatnék ezen?

Köszönöm a normális válaszokat előre is.