Ti mit tennétek a helyemben? Magányos vagyok.

Hasonló helyzetben vagyok, csak idősebb vagyok, mint te.

Persze lehetne áltatni téged, h beszélgetni kell, ismerkedni, mosolyogni az emberekre blabla...

De én úgy látom, h nem nagyon vannak megbízható, barátnak alkalmas emberek, akikre tényleg lehet számítani.

Ha bulizni akarsz, egyből lesz társad, ha vigyorogsz, mint egy félnótás, szintén, de ha olyan embert szeretnél, akivel lehet bezsélgetni, utazni, kalandozni külföldön, vagy csak kimenni sétálni és közben beszélgetni - az kegyetlenül nehéz.

Most lehet azt írnák a többiek, hogy keress hobbit, menj bulikba, mozdulj ki egy kicsit többet.. Én nem preferálom az ilyet. Úgy mint az előttem szóló. Nagyon nehéz normális barátot találni. Én is ugyanebben a cipőben járok, csak sajna én már feladtam. Hiába mentem suliba oda a többiekhez, nem foglalkoztak velem. Ugyanígy a neten, ráírtam valakire, hogy "na akkor barátkozzunk". Max 2 napig tartott az ismerkedés és annyi, többször nem is írt, mert nem volt rám kíváncsi. Én úgy vagyok vele, hogy kit érdekel. Annyiszor próbálkoztam már, de sose jött össze. Majd lesz valaki, vagy nem.

17L

# 4/5 vagyok.

Gyakorlatilag már én is feladtam, mondjuk én 30 vagy és F. és több szempontból is kilógok a sorból. annyi, h jelen vagyok pár oldalon ( pl. insta), ha biciklizek, kirándulok, szóba állok azért emberekkel, de ennyi.

Mint mondtam, nem is látok barátságokat, csak haverokat, engem az meg nem érdekel.