Hogyan tegyem tul magam a multon?

Szia! Az, hogy már elfogadtad/beismerted magadnak, hogy a saját nemedhez vonzódsz nagy előrelépés. Ha elcsesztel valamit ne azon gondolkozz még évek múltán is, hogy ejj de jó lett volna, ha másképpen csinálom. Szerintem minden okkal történik.

Nem te vagy az egyedüli aki hasonló helyzetben van és nem lát kiutat. Menj ismerkedj, keress egy hobbit amiben jó vagy. Ha valahol nem fogadnak be, tegyél róla hogy másképp legyen. Sok sikert!

Valahogyan fel kéne venned egy semleges nézőpontot, ahonnan nézve nem minősíted magad!

Ebből kiindulva aztán a múltad is tisztán láthatod (nem egyből jónak - vagy rossznak megítélve azt), és így kit tud rajzolódni az a belső út amit idáig követtél - és ami miatt ezek a hatások értek aztán a külvilágból.

Valószínűsíthető hogy ez valamilyen ~ belső szokás(ok) miatt alakult így, és ezen okok a jelenben is megtalálhatóak.

Merj őszinte lenni magadhoz!

{Mi az ami miatt mindig ugyanebbe a helyzetbe kerülsz}

Csak hogy ezt megtalálhasd.., ahhoz szembe kell magaddal nézni, és látni azt hogy mi az amit nem láttál (vagy nem akartad észrevenni) magadban.

Szóval egy magasabb szintű önismeret kell..!

Ha pedig ez alapján megtalálod a kiváltó okokat, akkor már tudsz rajta változtatni is.

Persze innen még mindig sok munka lesz, mire sikerül is megváltoztatnod ezeket a tulajdonságokat/szokásokat - de legalább már nem folyton menekülni kell majd (hanem az utadon jársz), és ezáltal egyre könnyebb is lehet...

Nehéz erre válaszolni mivel nagyon súlyos dolgokat írtál itt le, hogy vége az életednek de nem igazán írtál arról semmit sem, hogy pontosan mi történt. Értem leszbikus vagy és ezt nehéz elfogadnod, de talán ennyitől még nem ment végleg tönkre az életed. Mi az a sok megaláztatás, mivel kapcsolatban rontottál el mindent, miért nincs kiút?

Persze itt írják, hogy majd lesz jobb és nem késő változtatni és a szokásos sablonos semmitmondó sallangokat. Engem ezek a felszínes kis okoskodások, meg bátoríttatások nagyon idegesítenek mivel semmit nem mondanak. Én gyerekkoromból elég sok traumát hozok magammal és ezért elég jól tudom milyen érzés teljesen elkeseredni és kilátástalanságot érezni, nekem ezek mind a mai napig megvannak.

Mivel pontosan nem írtad le mi minden miatt van ennyi gondod így, a saját példám alapján azt tudom tanácsolni, hogy a legrosszabb amit ilyenkor tehetsz ha egyedül próbálsz a gondjaidon túllépni. Nagyon sokat segíthet ha van valaki akivel meg tudod beszélni a problémákat. A legjobb erre egy családtag, egy barát ha valamiért velük nem lehetséges akkor egy szakember. Ha egyáltalán nincs senki akkor írj nekem, de semmiféleképp ne magadba egyedül őrlődj ezeken, sokat segít ha van valaki akinek elmondhatod.