Van értelme egyedül élni?

A világ kegyetlen. Szánalomból nem fogsz találni lányt, csak olyat, aki maga is szánalmas. Én ezt tapasztaltam. Régebben csak magányosan kullogtam, és panaszkodtam, milyen szar egyedül, akkor minden nő, aki szóba állt velem, csak vigasztalt, de ezen túl semmit nem akart tőlem.

Amikor elkezdtem érdekes dolgokkal foglalkozni, és azokért lelkesedni, tele lettem élettel, energiával, amit a nők is megéreztek rajtam, és szinte ragadni kezdtek rám. A nők (és általában az emberek) olyanok, mint a vízimalom. Hiába áztatja őket egy tó, abban nem indulnak be. Egy patakban azonnal működni kezdenek. Ez nem csak rájuk igaz, az élet más területeire is.

Legyen hobbid, sportolj, tanulj izgalmas dolgokat, alkoss, járj el fesztiválra, koncertre, strandra, elegyedj szóba csak úgy idegenekkel bármilyen ürüggyel, akár valóságban, akár neten, néha csinálj meglepő dolgokat, vagy ha az sok neked, keress egy munkahelyet, ahol sok új emberrel kerülsz interakcióbam nem csak a kollégák szűk körével (biciklis futár, taxis, eladó, stb...).

Az élet tálcán kínálja a magány elleni fegyvereket, töltve sorakoznak előtted, csak emelj fel párat közülük!

38F