Tényleg bunkó voltam?

Van egy kollégám, akivel jóban voltunk, sokat beszélgettünk, és ő ezt többnek gondolta. bepróbálkozott nálam, de én nem voltam vevő rá. Nem is jön be, meg munkatárssal egyébként se kezdenék. Ő ezt sértésnek vette, és olyanokat vágott e fejemhez, hogy bezzeg mikor ki kellett állni mellettem, akkor jó volt, meg hogy valahogy meghálálhatnám, hogy mindenki mellém állt akkor és amit tettek. Ez nagyon rosszul esett, mert én nem gondoltam, hogy ezért teszi. Volt ugyanis egy pár hónapja, hogy két kollégám elkezdett piszkálni, mindenkinek kibeszéltek, hazudoztak, a főnöknél is bepróbálkoztak. Amikor ez kiderült, mindenki ellenük fordult, és mellém álltak, és azon voltak, hogy elküldjék őket innen. És ez a kollégám is ellenük kampányolt, de én azt hittem ezt önzetlenül, jószándékból teszi, mert tényleg úgy gondolja, hogy nekem volt igazam. Na erre gondolt, mikor mondta azokat a csúnya dolgokat. Jogosan esett rosszul? Nem akartam hitegetni, én azt hittem barátságból teszi amit tesz. Vagy igaza volt, és elvárható lett volna egy kis viszonzás, ha már kiállt mellettem?