Miért váltanak nehezen az emberek munkahelyet?

Én sem értem. A saját nézőpontomból nem tűnik túl nehéznek

De elismerem, hogy másoknak lehet bonyolultabb a helyzete, mint nekem.

Rengeteg a felszín alatt meghúzódó indokuk lehet. Neki sem állok találgatni.

28/F

Sokat elárul egy emberről, hogy ha valami problémába ütközik, meg sem próbálja megoldani, inkább elmenekül... :-)

Mellesleg semmi sem nehéz, csak vannak, akik megoldják azokat a problémákat, amiket ti nem tudtok! :-)

Tapasztalatból mondom, te csináltad jól. Egyszerűen nem éri meg. Én 5 évet tűrtem és most már 140-160/99 a vérnyomásom egész nap, pedig vékony vagyok és mindig alacsony volt a vérnyomásom. Biztos vagyok benne, hogy semmi más nem gyógyíthatna meg, csak egy normális munkahely.

Nekem nem volt más választásom. Régóta itt dolgozok. A gyerekem 2-3 hetente lebetegszik, igaz, ilyenkor többnyire hazaviszem a munkát, de ezt nem tehetném meg bármilyen más munkahelyen. A 3 hónap próbaidő végét se érném meg ott. Esélytelen állást váltanom, amíg a gyerekem ennyiszer beteg.

Mert van a Gyakorin kívüli, valódi, igazi, ÉLET nevű dolog.

Ebben az élet nevű fostengerben, nem keresnek diákmelóval havi 300-at, 15 évesek. Nincs az embereknek 5 nyelvvizsgájuk...ebből a koreait zenéből, a japánt meg rajzfilmekből tanulva anyanyelvi szintre. Nincs 3 diploma, IT-s + idegsebész + NASA űrhajós, viszont van hitel...röpke 38 évre.

Munkahelytől függően ezeket az okokat tudom kapasbol felsorolni:

- szeretik magát a munkát, és nem szívesen hagynák ott

- nehezebb előléptetést kapni, ha párévente lelépsz a munkahelyedről, és nulláról kezdesz

- a munkahelyváltás stresszes; új közegbe kell beilleszkedned, és ki tudja, hogy nem jobb-e az a hely, amit otthagysz (ami egyébként észben tartandó: MINDENHOL megy valamiért a sz0pás)

- sokan rühellnek feladni valamit, még akkor is, ha tényleg nehézségeik vannak

- valamilyen szempontból megéri nekik maradni, pl közel van a lakóhelyükhöz

Mert a biztos rosszat nem szeretjük, de tudjuk mire számíthatunk.

A bizonytalanban ott a nem kapsz új munkát vagy, hogy az rosszabb lesz mint a jelenlegi. És ez nem teljesen alaptalan.

Ezt már én is megfigyeltem. Egyesek itt az oldalon is úgy hisztiznek a munkahelyükről, mintha oda lennének láncolva és azért fizetnék őket, hogy a feletteseik tuskóságát elviseljék. Szánalmas, hogy egy olyan ember malmára hajtod a vizet, aki emberi mivoltodban sem tisztel szerintem.

Persze, vannak kevésbé piacképes szakmák és kevésbé szerencsés régiók, de amikor valaki arra sem képes, hogy a folyamatos megaláztatások és igazságtalanságok mellett keresgéljen más lehetőséget, akkor azt mondom, hogy meg is érdemli a rabszolga szerepet.

Nekem is nehezen ment az álláskeresés eleinte, de volt egy határ, ahonnan elkezdtem nézni a hirdetéseket és előbb vállaltam volna el egy nem szakmai melót, minthogy kiégessem magam az aktuális helyemen. Szerencsére nem volt rá szükség, mert néhány hónapon belül akkor is találtam állást... Mostanában meg általában egy hét alatt megoldódik a probléma, gyakorlatilag folyamatosan küldenek ajánlatokat akkor is, ha látszik a profilomon Linkedinen, hogy dolgozom valahol és nem keresek állást. Volt már, hogy valaki úgy viselkedett velem, mintha a seggéből húzott volna ki és megmondtam neki, hogy vagy lehetővé teszi, hogy intelligens emberek között dolgozzak, vagy nem pazarlok el éveket egy kocsmára emlékeztető környezetben, mert nincs az az alulképzettség és az a pozíció, amiben ilyen hangnemet el kellene tűrni professzionális közegben.