Családom ki akar rakni, mert nem dolgozom. Hogyan tovább?

22 éves vagyok, van egy mérnökinformatikus bsc vidéki egyetemi diplomám. A probléma csak ott kezdődik, hogy az egyetem 4 év kidobott idő volt, mert b*sztam tanulni. Végigcsaltam az egészet, egy szót nem tanultam. Programozni olyannyira nem tudok, hogy egy alap ciklust nem tudok magamtól megírni. Igazából az egész szakmát rühellem, mert s*gghülye vagyok hozzá, nem az én pályám az informatika.

A családom ki akar engem már rakni, mert nem vagyok hajlandó fizikai biorobot munkát vállalni, legyen az gyár, árufeltöltés vagy gyorsétterem. Viszont nem kvalifikálok egy szellemi munkához sem, mert hülye vagyok. Millió junior infós munkára jelentkeztem, mindenhonnan vissza lettem utasítva. Egy darab felvételi teszten sem tudtam átmenni.

Hajléktalan leszek, mert nem vagyok hajlandó alkalmazkodni a környezetemhez. Sajnos nyert felettem a természetes szelekció. Van értelme így folytatni az életet, ha nem hajtok fejet a társadalmi elvárások felett? Se pszichológus se pszichiáter nem tud rávenni, hogy megváltoztassam a pökhendi hozzáállásom az élethez. Egyszerűen "I built different" ebben a szituációban, nem lehet megtörni.

Igen, tudom, hogy léteznek szellemi biorobot állások is, de egyszerűen mindig "ghostolnak". Soha nem jön visszajelzés egyik ügyfélszolgálati melóból sem például. Nem tudom, hogy mi lenne az értelmes döntés.