Valaki próbálta már hogy direkt bunkó gci volt a munkahelyén, miután elege lett a jófiúságból/jókislányságból?

Nálunk az ilyeneket kirúgják.

Szerintem felesleges bunkóznod idegenekkel, teljesen más emberekhez mész, miért az ő kedvüket vinnéd még lejjebb, mikor még nem is ártottak neked? Ráadásul gondolom gyárról beszélsz, legalábbis a leírás alapján vagy az, vagy valami másik betanított, monoton szar meló, ahol már így is elege van az embereknek mindenből, nem kell nekik még egy g-ciző gyerek is.

Legyél kedves azokkal akik szimpatikusak és ennyi, a többit mérlegeld, hogy kivel mit érdemes csinálni.

Most elmész egy munkahelyre, ahol az emberek nem ártottak Neked; nem is ismered őket - de rögtön rájuk támadsz, mogorva vagy velük, kitolsz velük azzal, hogy be se mész dolgozni, ha nincs kedved, had szívjanak helyetted, stb. Szerinted ez fair? Értem, hogy ez önvédelem de ez kb olyan mintha valaki felk.rja az agyad és egy másik emberen vezeted le a feszültséget, aki amúgy nem is tehet az egészről.

Először ismerd meg őket, aztán eldöntöd, hogy kihez hogy viszonyulsz.

Amúgy, ha gondok vannak a kollégákkal, az nem mindig abból fakad, hogy "az emberek szemetek". Engem sokat piszkáltak a gimiben, az egyetemen, majd a munkahelyeimen és mindig az volt, hogy csendes voltam,segíítőkész, de mégis úgy beszéltek és bántak velem sokszor mint a... nem is mondom mivel.

A testvérem világított rá, hogy, ha minden helyen ugyanez a műsor, akkor szerinte velem van a baj. Utána magamba néztem és igaza volt; ugyanis volt egy-két tulajdonságom, amit észre se vettem, de velük váltam célponttá és sokszor visszataszítóvá mások szemében. Dolgoztam rajtuk, átaléakítottam őket pozitívvá és most már jól kijövök a kollégákkal.

Most új hely vár Rád, tiszta lappal kezdhtezs, egy kicsit nézz magadba és gondolkodj, TE miken tudsz változtatni, amivel az emberek szémára "vonzóbbá" válhatsz.

"Ráadásul gondolom gyárról beszélsz"

Mekkora hülye általánosítás. Én irodában dolgoztam és legalább ilyen rosszindulatú, phasz emberekkel voltam körülvéve. Diplomás EQ 0 idiótákkal. Ennyit erről.

Én is gondolkodtam ezen, kérdező. Velem is ugyanezt csinálták, pedig segítőkész vagyok, kedves és udvarias. Egyszerűen csak emellé csendes és fura (művészlelkű). Szomorú vagyok emiatt, de nem tudom menne-e nekem hogy egy köcsög legyek. Passz.

5, persze, leírom a konkrétumokat

***

Mindig, ha valamivel odamennék a kollégámhoz, elgondolkodok előtte, amit mondanék az olyan dolog e, ami hasznos vagy tényleg érdekes - vagy felesleges információ; a kollégámmal vagyunk e olyan viszonyban, hogy az a mondat ne legyen neki túlzás, a közeledésem ne legyen terhes.

Ha közelednek felém és nincs hangulatom, akkor is erőt veszek magamon és kedvesen fogadom őket.

Ugyanis ez volt az egyik tulajdonságom, hogy kicsapongó hangulattal egyszer nem bírtam magammal és hajlamos voltam lefárasztani másokat, utána pedig nem lehetett szóba állni velem, mert mások társasága terhes volt és ilyenkor mogorva voltam.

Őszintén szólva, senki sem szeret egy olyan emberhez közeledni, akiről nem lehet tudni, hogy épp milyen reakciót kapsz tőle; a társaságát pedig nem kívánja, ha megesik, hogy az kellemetlenül sok, sokszor.

***

Megtanultam nem felkapni a vizet a dolgokon, nem megsértődni - régen gondolkodás nélkül visszavágtam és később, amikor lehiggadtam jöttem rá, hogy egy ökörség volt az egész. Nem vonzó egy személy aki egy apróságon először (szavakban) Neked esik, majd utána a megbocsátásodért esedezik.

***

Stresszes drámakirálynő voltam és nem csak, hogy mindent túl aggódtam, de sokszor apróságokból csináltam igazi szappanoperába illő jeleneteket, sokat sírtam és, ha nem volt gond, akkor is találtam okot a keservre.

---

A kérdező lehet, sőt biztos, hogy eltérő személyiség, de ez is egy jó példa, látjátok, mennyire nem volt vonzó a személyiségem; én mégis sokáig a többieket hibáztattam, hogy nem fogadnak el, amikor csak annyi kellett volna, hogy magamba nézzek és megváltozzak. Ez megtörtént és azóta jobb minden. :)