Meg tudtatok valaha bocsátani a zaklatótoknak/bántalmazótoknak/aki megalázott titeket? (Főleg iskola a téma, de akár más is)

Elárulom én igen...

Mindig is elég csendes és félénk gyerek voltam. Ráadásul kövér és szemüveges is (Jajj és még a vezetéknevem is Zsiros..). Mondanom sem kell 9. Osztályban elég sokan piszkáltak/csúfoltak/kinevettek/beszóltak stb.

Akik pedig nem. Nagyrészt csak ignoráltak. 2 emberrel jóba voltam, de az egyik azokkal is jóba volt akikkel én nem. Meghívtam a házunkba egyszer. Viszont a következő hétfőn amikor bementem mindenki nevetett, rajtam még jobban. Az illető kezében (akit magunkhoz hívtam) egy alsónadrág volt. Mint láttam az enyém..nálunk elment a mosdóba, a szennyesből pedig kivette az egyik használt alsóm, és elhozta az iskolába. Lobogtatta..körbeadogatta mindenkinek a lányoknak is. Valaki meg is szagolta (kérdés, hogy miért. Sztem undorító). De borzasztóan megalázva éreztem magam és átverve (amúgy egy fehér fecskealsóról volt szó). Mint kiderült azért tette (és tettette hogy jóba van velem), hogy a többieknél még jobban bevágódjon. Ráadásul még vagy 4-5 alkalommal (kb heti egyszer) is magával hozta. Utána végül már többet nem. Viszont borzasztóan haragudtam. De szerencsére az a másik 1 ember akivel jóban voltam mellettem maradt. Viszont valamiért 9. Év végén bocsánatot kért. 10. Év elején folytatta, többször is beszélni akart velem, nagyon nehezen vett rá de rávett. Megbocsátottam, de nehezen kezdtem benne újra bízni. A piszkálódás a többiek részéről is szép lassan abbamaradt. Már 12-es vagyok, azóta többen is bocsánatot kértek amiért piszkáltak, és az illetővel aki ezt tette velem is jóban vagyok már. Nagyon megbánta amit tett. És egyébként azóta már 30 kilóval is könnyebb vagyok. Ti meg tudtatok volna bocsátani? Illetve van hasonló történetetek? Ne tartsátok magatokba!😄