Az én szüleim szegények, de az osztálytársaim nagy része gazdag. Emiatt sokszor rosszul érzem magam. Mit tegyek? Vagy mit tennétek a helyemben?
Én nem állok némelyik lány osztálytársam anyagi szintjén, és ez néha nagyon zavaró tud lenni. Kérlek titeket, hogy ne olyanokat írjatok, hogy tamuljak, mert akkor KÉSŐBB gazdag leszek meg ilyeneket. Nekem ez a problémám MOST VAN.
Nekem nincs drága telefonom, se eredeti cuccom (pl. Nike, Puma, Gucci) majdnem mind a kínaiból van, a maradék meg más levetett/megunt gönce. Van 3 nadrágom, amit nem szégyellek felvenni meg olyan 4-5 póló. A pólók számával nincs is (annyira) bajom, viszont egy nadrágba 3-4 napig kell járnom. Nagyon rossz pl az is, hogy amikor szünetek után megkérdeznek minket a tanárok, hogy hol voltunk nyaralni, merre jártunk, akkor nekem azt kell mondanom, hogy sehol. A többiek meg mondják, hogy Görögország, Horvàtország, Anglia, Párizs.
Nemrég szóba került, hogy ballagásra ki mit kér. A többiek mondták, hogy iPhone X, meg 97 ezer ft-os focicipo, meg ilyen-olyan karóra. Itt meg se szólaltam, kerültem a szemkontaktust mindenkivel, nehogy engem is megkérdezzenek.
Ilyenkor rosszul érzem magam, legszívesebben felállnék és sírva elrohannék.
Ti mit tennétek ilyenkor?
válasza:Régebben engem is nagyon érdekelt hogy milyen cipőm van stb.Pedig most se vagyok sokkal idősebb (14).Most hogy bármilyet megtudnának venni a szüleim nekem nem is érdekel,hogy milyen cipőm,ruhám van.Plána az nem érdekel,hogy a többieknek mi van...
A szegénység nem szégyen,ettől te nem érsz kevesebbet...
válasza:Ha nincs internet, máshonnan írsz, akkor este fél 9-kor miért nem vagy otthon?
Semmit nem tudsz csinálni. Ilyen emberek mindig és mindenhol lesznek. Középiskolában, munkahelyen is. Mindig vannak olyanok, akik kicsit túlzásba viszik a dicsekedést.
Vagy ahogy írták is, elmész és keresel diákmunkát. Spórolsz, és vehetsz szép ruhákat.
válasza:Jólvan. Látom minden érdekel, csak a lényeg nem.
További sok sikert.
válasza:Nézd... Én a röpke 18 évem alatt nagyon sok mindent megértem és megéltem már. Megéltem és megértem gazdagságot, szegénységet és a legfeketébb nyomort. Megéltem és megértem megaláztatást, hamis barátságot, hogy segítettek nekem, hogy én segítettem másnak.
Ezáltal pedig kaptam egy látásmódot: mert én voltam boldog akkor is,, amikor a legnehezebb volt és voltam boldogtalan, mikor a legkönnyebb. És megtanultam, hogy ha kell, kúszni kell, mint a féreg, de csak előre kell nézni, nem szabad túlságosan elmerülni a jelenben. ÉLNI kell. Ha ehhez adott helyzetben az kell, hogy zokogjak, akkor zokogok. Ha ehhez az kell, hogy nevessek, nevetek. Az egyetlen dolog, amit soha senki nem vehetett el tőlem, hogy mit érzek. És soha nem álltam meg, akármennyire is fájt, akármennyire nehéz is volt, mentem előre és tettem a dolgomat. És soha nem szégyelltem, ki vagyok. Elítélnek? És akkor mi van? Isznak egy pohár mérget és várják, hogy én dögöljek meg. Hát a válaszom: Nem döglök meg. Ők megdögölhetnek és lehet hó, lehet fagy, lehet hőség, de ÉN maradok.
18/F
válasza: válasza: válasza:Vigasztaljon, hogy nagy részük már e világban ki van fizetve a gazdagságával.
"Görögország, Horvàtország, Anglia, Párizs."
Ezek azért nem nagy számok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!