Miért egyedül a gyümölcsök és zöldségek finomak úgy ahogy vannak, mindenféle fűszer, só, főzés nélkül?

A fogoly-, vagy fácántojást gyermekkoromban gyakran ettem nyersen. 55 éve, míg iskolakötelessé nem váltam, a nagyszüleimnél, falun cseperedtem. Ők erdő mellett laktak, én meg ha csak tehettem, elcsatangoltam. Időnként eltévedtem, és az éhes gyerek nem annyira válogatós. A tejet is imádtam nyersen, csak aztán történt valami, ami megváltoztatta az ízlésemet. Egy időben "divat" volt a népdalgyűjtés. Ez persze inkább csak a szabadságról, a csavargásról, a kalandozásról szólt, mint a tényleges munkáról. Én is elindultam, barangoltam az országban egy fillér nélkül. Egy háznál pont fejésidőben tartózkodtam, így tanúja voltam, amint a házinéni fogta a sajtárt, és elindult hátra az istállóba. Útközben a köténye sarkát felhúzva, abba fújta az orrát. Mi eközben bent a házban beszélgettünk az öregúrral. A néni közben bejött a gőzölgő tejjel, és valósággal elcsorrant a nyálam, annyira megkívántam. Meg is említettem, hogy pohár tejet igazán szívesen meginnék. A nyanya nem volt rest, lekapott egy bögrét a polcról, a köténye sarkában megtörölte, és csurig töltötte tejjel. Végül aztán még járom házzal arrébb is hallottam, amint kiabálnak utánam, és szidnak, mint a bokrot, neveletlen huligánnak titulálva. De hát nem mondhattam meg, hogy miért ment el a kedvem a tejtől.

A kérdésre válaszolva, nem minden gyümölcs finom. Alighanem félreállna a szánk, ha a diót kellene nyersen megennünk.