Melyiknek a héja van vegyszerrel kezelve?

Az esővíz a legtisztább. Általános iskolai tananyag :)

Igen, írtam, hogy lefelé menet kerül bele piszok. És mit gondolsz, ez az ártány csak a bio terményt sújtja, vagy rákerül a "mezeire" is? :)

Mindkettőre pontosan ugyanannyi koszt tesz, de ettől még nem kerülnek egy szintre, vagy ha piszokba lépsz a friss meg az egyhetes zokniban, akkor mindkettő ugyanolyan mocskos lesz, ugye? :D Senki nem mondta, hogy a bio cuccokat még a levegő sem látja, mert akkor nem lenne természetes., de ha nem haragszol sem itt, sem a való életben nem vitatkozom olyanokkal, akik ezt nem bírják átlátni, mert feleslges :))

Kérdező, ez a gyakorlatban úgy működik, hogy "egészségügyi határérték". Amit ugye nem összességében, hanem per gyümölcs/zöldség néznek, szóval egy salival már rendesen beviszed azt a határértéket, csak úgy zárójelben hozzátenném.

Iparosodás van, itt nem az egészséged a lényeg, hanem a profit. Amíg nem halsz bele, jóvanazúgy :D

Ha erős gyomrod van, akkor nézd meg a nébih feketelistákat. Az összes nagyáruház szerepel rajta, havonta többször is azzal, hogy olyan terményeket árul, amiben többszörösen is meghaladja az eü határértéket a permetszer, csak ugye ezt nem fogják beleírni a reklámba. Kétszer kukkantottam bele kíváncsiságból, akkor a pálmát azt hiszem a Spar vitte, olyan krumplival, amiben éppen a határérték nyolcszorosa volt valami rákkeltő anyagból.

Nagyon, nagyon durva. Azóta háromszor megnézem, hogy mit és honnan veszek. Biot persze, ha van is benne véletlenül permetszer, az biztos, hogy nem ennyi :D

Azoknak a héját lehet felhasználni, ahol ez fel van tüntetve.

A bio annyit jelent, hogy a természtés során nem kezelték mérgezö vegyszerrel a növényt. (A rézgálic nem az!) (És ellenörzik, hogy nem kaühat a szomszédtól sem permetet, mert nem 10x10 m-es területekröl, hanem több ehktárról van szó egy-egy bio-terület esetében)

De ez nem mond ki semmit arról, hogy a héja leszedés után lett-e kezelve olyan vegyszerrel, ami megakadályotta a romlását. Ezek a vegyszerek sem feltétlen mérgezöek, ezért is lényes, hoyg mivel lettek kezelve.

Aminél ráírják, hogy a héja fogyasztásra alkalmas, az csak annyit jelent, hogy a szüretelés után nem kezelték semmivel, de arról nem mond semmit, hogy a természtés során milyen vegyszereket kapott a növény.

A piacon kaphatóakról az árus nem tud semmit mondani, mert - logikus módon -, nem ö termesztte, csak vette valahol.

A déligyümölcsök hosszú utat tesznek meg, míg elérnek a fogyasztóhoz, így fokozottan ki vannak téve a penészgombák támadásának. Ezért bevett módszer, hogy szüretelés után különböző gombaölőszereket tartalmazó viasszal kezelik a felületüket. Innen tehát az általunk ismert narancsok és a mandarinok csillogó fénye.

A kérdéses gombaölőszerek egy csoportja az aromás szénhidrogénekhez tartozik: ilyen a bifenil (E230), az orto-fenil-fenol (E231), és a nátrium-orto-fenil-fenolát (E232). Gyakran használják még a célra a tiabendazolt (E233).

Közös bennük, hogy emberi egészségre gyakorolt - főleg a kumulatív - hatásukról mindez idáig nincsenek kielégítő vizsgálati eredmények. Viszont állatkísérletekben, továbbá a szerekkel nagy mennyiségben érintkező munkásoknál megfigyeltek különböző negatív reakciókat, elsősorban bőrreakciókat.

[link]

Nem csak a narancsot, a mandarint, a citromot és a grépfrútot, de a banánt is kezelik az említett tartósítószerekkel. Az előbbieknél azonban a helyzet azért kritikusabb, mert ezeknek héját is felhasználjuk, mind iparilag, mind házilag: lekvárba, italba, teába, süteménybe kerül belőle. Szerencsére - egy potenciálisan allergizáló természetes anyag, a limonén miatt - a citrusokból iparilag előállított termékeken kötelező feltüntetni, hogy van-e bennük héj.

Mit tehetünk?

Vásároljunk bio terméket! A legkézenfekvőbb megoldás. „Mindössze" annyi vele a probléma, hogy bio déligyümölcsöket általában nehéz és költséges beszerezni, hiszen épp a hosszú szállítási idő és a fokozott penészesedési hajlam miatt elég kényes a minőségmegőrzésük.

Mossuk meg jó alaposan! Ez a tanács nem csak akkor áll, ha a héjat is el akarjuk fogyasztani, hiszen a hámozásnál könnyen a kezünkre, vagy a gyümölcs húsára kerülhetnek a szermaradványok. Akár citrusról, akár banánról legyen tehát szó, bármilyen furán hangzik is, evés előtt mossuk meg jó alaposan a gyümölcsöt, majd a kezünket is! Ha bevállaljuk, hogy felhasználjuk a nem ökológiai termesztésből származó citrus héját, ez a művelet még fontosabb. Egy amerikai kutatás szerint például a tiabendazol 50-75%-a volt eltávolítható a citromokról habzó anyaggal történő lemosással. Külföldön kaphatóak kifejezetten zöldség- és gyümölcsmosásra kifejlesztett lemosószerek. Ezek hiányában megteszi a következő házi praktika is: 2 percre áztassuk be a gyümölcsöket almaecetes vízbe, majd sikáljuk le egy kefével. Végül folyóvíz alatt jó alaposan öblítsük át. Tudnunk kell azonban, hogy mivel a kérdéses anyagok fokozatosan beszívódnak a héjba, sőt, még a gyümölcs húsába is, teljes eltávolításukra nincs lehetőség.

Dobjuk ki a csomagolópapírt! Mivel a jobb hatás érdekében a legtöbbször ezt is átitatják a szerekkel, ne használjuk fel, és főleg ne engedjük, hogy a gyerekek játszanak vele. Dobjuk ki, és mossunk kezet utána!

És végül: ha teljesen biztosra akarunk menni: ne használjuk fel, ne együk meg a héjat!

Én is néha elfilózom ezen, de elvileg amelyikre ki van írva, hogy BIO azt lehet felhasználni, egyes maszek (tehát nem áruházi) zöldségesnél külön szokták ezeket tartani, például van direkt tea citrom, ami nagyon lédús és mag mentes, van a sima amit kezelnek, az olcsóbb, és a bio, vagy "kezeletlen" aminek a héját is felhasználhatod. Most hogy mennyire kezelt vagy sem ezek a bio citromok ezt mindenki maga hite információja szerint döntse el, de ha már választani kell, akkor igyekszem bio-t venni, vagy rákérdezek az eladónál és segít.

Az árból is lehet sejteni, hogy melyik a bio. Az drágább rendszerint.

De mondom, ezek csak az én tapasztalataim.