Ti hogyan keveritek a palacsintát?

Előbb szétverem a tojásnak a fehérjét, hogy teljesen folyékony legyen, mert attól elég jól csomósodik.

Utána nem szoktam agyonbonyolítani, kb vegyesen belehajigálok mindent, mert így a leghatékonyabb.

Ha csak a lisztet teszem bele, akkor egy galuskatésztánál is keményebb tésztát kapnék.

Ha csak a folyadékokat, akkor ha utólag rakom bele az összes lisztet, az szintén csomósodik.

A leggyorsabban úgy lehet simára keverni (kézzel) ha vegyesen belerakom a lisztet annyi folyadékkal, hogy egy nagyon sűrű palacsintatésztát kapjak.

Így a habverővel könnyedén szét lehet verni a csomókat, mert a sűrűség okán, nem csak "kergetem" őket.

Ha sima, akkor hígítom a maradék folyadékkal megfelelő sűrűségűre.

Ha a vízhez teszed a lisztet, baromi nehezen kevered csomómentesre.

Mindig a szárazanyaghoz keverjük a folyadékot. Alapszabály.

Mindig mindent vegyesen összeöntök, sosem értettem, miért írják a receptek, hogy a nedveset és a szárazat külön... Ez már a világ más részének titka marad, amibe én nem tartozom bele.

Nekem mindig működött így.

A palacsinta is teljesen jól összekeveredik habverővel.

Előző!

Ha viszont a liszthez teszed a folyadékot, és közben még kevered is, és nem teszed bele elég gyorsan a folyadékot, vagy nem egy brutál gyors keverőgéppel dolgozol, akkor ahol nedvességet kap a liszt, ott gyakorlatilag egy gyúrt tészta keménységű rész lesz, ami a keverés hatására az egész tésztában apró, szétdolgozhatatlan kis csomókat képez.

Szóval az aranyszabályok helyett sokkal inkább érzéssel, logikával, meg rutinnal kell dolgozni, hosszú távon többre megy vele az ember.

"miért írják a receptek, hogy a nedveset és a szárazat külön"

Egyszerű a magyarázat, csak a palacsinta rossz példa a megmagyarázásra, mert túl egyszerű tészta.

Egyszerűen így a leggyorsabb.

Ha van 3-4 féle száraz, meg 3-4 féle folyékony összetevő, töredéke időbe telik a teljes homogén elkeverése az anyagoknak külön külön, és utána a 2 részt egyesíteni, mint az egészet összeönteni, és úgy szenvedni vele, hogy pl egyik száraz anyag se legyen csomós.

Sőt, egymás darabjai közé vegyülve, még tovább segítik a csomómentességet.

Pl egy darált dióval összekevert lisztet, könnyebb elkeverni bármilyen folyadékban, mint külön-külön a 2-t.

Ez pl pont az az általános érvényű szabály, amit egy palacsintatészta egyszerűségű tésztánál simán felülír a gyakorlati érzék, meg a józan ész.

#5: Köszi! Az a helyzet, hogy nekem kényelmesebb olyan sorrendben csinálni, ahogy jön és persze egyetlen edényben. Gondolom, ha kézzel gyúrnék tésztát, ott számítana a dolog, az speciális helyzet, de az egyszerű kis sütijeimnél s tipikusan egyetlen nedves anyagot tartalmazó ételeimnél mindig könnyen ment a dolog anélkül is.

A kenyérsütőgépbe is mindig fordítva raktam a dolgokat, mert nekem úgy esett kézre. Inkább átkevertem pár perc múlva, nekem így érte meg.

A palacsintatésztánál nemcsak az egyszerűség van meg, hanem az, hogy a habverő elég hatékonyan összekeveri seperc alatt. Ha kézzel kell kevernem valamit, ott már nekem is feltűnt, hogy nem mindig megy nagyon gyorsan (bár többnyire igen, főleg, hogy pici adagokkal szoktam bánni, ahol az anyagok belerakása jóval több idő, mint a keverés).

Felverem a tojást a vaníliás cukorral. Utána beleöntök annyi tejet amennyiből készíteni akarom a palacsintát. Aztán apránként adagolom bele a lisztet és keverem közben. Csipet só is kerül valamikor bele.

A legvégén meg egy kis olajat is cseppentek bele.

Mindig jól sikerül még az első palacsintám is.