Más nő is gondolja úgy, hogy jobb lenne az élet emancipáció nélkül?

#17: "Leírtam, hogyan lehet ezzel visszaélni. Pl. amikor úgy akarják, akkor van nemi egyenlőség (pl. a férfi is vegye át a női nemi szerepek egy részét), de amikor meg akarják, akkor nincs (mert hogy "a kezdeményezés a férfi dolga). Akkor most modern vagy régi világot akarnak az ilyenek?"

Magabiztos párt keresek. Nem azért "várom el", hogy elhívjon randizni, mert ő a férfi, hanem mert olyan párt keresek aki képes tenni azért, amit szeretne. Ha ez történetesen én vagy, az szuper. De egy olyan emberrel nem tudnék mit kezdeni, aki annyira bizonytalan, hogy inkább messziről figyel és vár mint a sülthal, mint hogy megtegye a lépést felém.

Én odamegyek, beszélgetek, még közös programra is szívesen elhívom, de a kezét nem én szeretném megkérni.

Emellett szívesen cipelek bútort ha kell, nyírok füvet, tudom kezelni a csavarhúzót ha valamit össze kell szerelni és már fúrtam is, bár azt nem szeretem. Önállóan eltartom magam, nem kell senki pénze. Cserébe viszont a minimum, hogy a házimunka és később a gyermek körüli teendők közösek.

"Magabiztos párt keresek. Nem azért "várom el", hogy elhívjon randizni, mert ő a férfi, hanem mert olyan párt keresek aki képes tenni azért, amit szeretne."

Látod, ez tök közös bennünk! Én is olyan nőt keresek, akit tudja mit akar, nem pedig csak játszmázik, remegő térdekkel adja a "jeleket", miközben páni félelem uralkodik rajta, hogy le se maradjak a jeleiről, meg ha mégsem kölcsönös a dolog, akkor nehogy ciki legyen.

Azokban az országokban, hol tényleg elöl járnak az emancipációban, vannak olyan dolgok is, amik nem magától érthetődőek a hazai cherry pickinges hölgyeknek. Például a skandináv kolléganőm simán elhívott kávézni, mikor szimpatikus voltam neki. Ahogy a másiknak teljesen egyételmű volt, hogy a randit szétdobjuk (és nem azért, mert nincs folytatás), hanem azért, mert nincs válogatás, hogy a salary cap alatt egyenlőség, mert emancipált vagyok, egyébként meg a férfi dolga az 1000 éves fizet a nő helyett (mert még 150 éve sem volt egy nőnek saját vagyona), elhívja a nőt (mert az a férfi dolga), kizárólag a férfire hagyja a közös élet megteremtését (tudom, neked nem csak határozott férfi kell, hanem olyan is, aki már letett valamit az asztalra, de ez is kölcsönös, én 35 éves koromra családi segítség nélkül lakást vettem, akkor gondolom a mellettem ülő, azonosan kereső kolléganőnek is összejöhetett volna, ehelyett hangoztatja, hogy egy férfinek legyen lakása)...

na ezeken a pontokon dől el, hogy emancipációról beszélünk, azaz egyenlő bánásmódról, vagy arról, hogy ami tetszik, azt nem eresztem mert az egy szép hagyomány (esetleg megideologizálom, hogy a férfi dolga ehívni, mert azzal bizonyít, a férfi dolga fizetni, hiszen ő hívott el, a férfi dolga lakást venni, mert mi lesz majd ha terhesen nincs kereset...), vagy elfogadom, hogy az emancipáció azzal jár, hogy a sok száz éves beidegződésektől mindenki megszabadul, nincs tovább olyan, hogy a férfi és a nő dolga.

"Azzal tisztában vagy hogy nem az emancipáció miatt van az h váláskor nagyobb előnyben részesülnek a nők?"

Az emancipacio elott az apahoz kerult a gyerek, mert o a kenyerkereso. Muszlim orszagokban ma is igy van. Tehat nem tudja a no azt a "dupla zseton" trukkot eljatszani, hogy a nemzo apat is anyagilag pumpolja es az uj kanit is :)

"a nemzo apat is anyagilag pumpolja"

A te gyereked tán vízen és levegon el? A gyt. nem sokra elég.

Nem gondolom, hogy jobb lenne az élet emancipáció nélkül, sőt. A baj azzal van szerintem is, hogy a nők ennek csak az előnyeit akarják maguknak, a hátrányait meg nem. Például, hány olyan nő van, aki a nehéz, fizikai munkákban pijjogás nélkül megállná a helyét? Hány olyan nő van, aki a randi végén legalább a részét hajlandó fizetni, mert ugye egyenlő akar lenni a férfival, de úgy csak, hogy neki jó legyen. Hány olyan nő van, aki rabláskor, betöréskor simán a támadó nyomába ered, nem pedig a sarokban retteg, vagy nyivákol a saját kis nyomorult életéért? Hány olyan nő lenne, a teljes esélyegyenlőség jegyében, aki, ha az utcán a párjával megtámadják, nem visítozva menekül, hanem felveszi a kesztyűt, és segít a pasijának leverni a támadókat? Hány olyan nő van, aki nem a férfitól várja, hogy házat tegyen a valaga alá, amiben ő ellebzselget majd? Hány olyan nő van, aki a " na, majd ellátom én a bajodat" felkiáltásra úgy válaszolna, hogy " Na, gyere, játsszuk le".(nem az ágyban).

Szerintem nem sok. Ja, meg amire még igen büszkék szoktak a nők lenni, hogy ki tudják a villanykörtét önállóan cserélni. Jelentem, nekem is megy önállóan, kb 5 éves korom óta, pedig akkor se, előtte se és utána se volt kukacom.

#27

Kettészedném a példáidat: egyrészt fizikai erőt vársz el a nőktől. Ez nem jog kérdése, egyszerűen biológia hogy az átlag nő gyengébb fizikailag, mint az átlag férfi. Ezen a téren szerintem marhaság elvárni hogy a semmiből hirtelen evolválódjanak erősebbé a nők. :D

A többi példádra a rövid válaszom: sok. Sok ilyen nő van. Majdnem minden nő ilyen akit ismerek. Randikon fizet, van lélekjelenléte, dolgozik, stb. Ezek ma már alap dolgok, mifelénk legalábbis.

#28 vagyok

Hozzáteszem hogy én pl. hiába vagyok gyengébb a páromnál, kiveszem a részem a fizikai munkákból legjobb tudásom szerint. Nemrég pl. vettünk betonlapokat amiket fel kellett hurcolni a hegyoldalba (lejtőn van a telkünk), természetesen én is vittem amennyit tudtam, bár lassabban mint a párom, ez tény. Háztartási nagygépeket ketten szoktuk együtt mozgatni. Stb.